Magyarországon is alkalmazható a virtuális bírósági tárgyalás
Olvasom a hvg.hu-n, hogy fizikai valóságában nem lesz jelen a bíróságon Behring Anders Breivik, a norvég tömeggyilkos, amikor az oslói városi bíróságon legközelebb az ügyét tárgyalják. Felmerült, hogy videokonferencián tesz vallomást. Személyes meghallgatás helyett várhatóan videokonferencián tartják a bírósági meghallgatását. Így kiválthatják a technika segítségével a hatalmas biztonsági készültséget.
Sokan biztos azt mondanák, hogy de jó lenne, ha Magyarországon is lenne ilyenre lehetőség, nem csak külföldön. A hatályos büntetőeljárási (Be.) törvény értelmében ilyen tárgyalás megtartására is van lehetőség hazánkban. A büntetőeljárási törvény “tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján” nevesíti a “videókonferencia” segítségével történő kihallgatást, meghallgatást. A Be. a következőképpen szabályozza:
A tanács elnöke az ügyész, a vádlott, a védő, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára, valamint hivatalból a tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
A zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatandó tanút vagy vádlottat a kihallgatását biztosító bíróságon vagy fogvatartást végrehajtó intézetben elkülönített helyiségben kell elhelyezni. Az elkülönített helyiségben kizárólag a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, illetőleg szükség esetén a szakértő, a tolmács és a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet lehet jelen. A vádlott zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása esetén védője mind a tárgyalás helyszínén, mind az elkülönített helyiségben jelen lehet.
Az elkülönített helyiségben – az annak helye szerint illetékes bíróságról – egy bírónak jelen kell lennie. A tárgyalás megnyitása során a tárgyalás helyszínén jelen lévők számbavétele után a tanács elnökének felhívására a bíró állapítja meg az elkülönített helyiségben jelen lévők személyazonosságát, valamint igazolja, hogy az elkülönített helyiségben illetéktelen személy nem tartózkodik, továbbá, hogy a tanú, illetőleg a vádlott nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.
Ebben a kihallgatási eljárásban a kihallgatás két helyszínen zajlik egy időben: a tárgyalóteremben, valamint a kihallgatott személy tartózkodási helyén, amely akár lehet büntetés-végrehajtási intézet is. A két helyszín között a kapcsolatot zárt láncú, hangot és képet egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
Sajnos nem minden bíróságon alkalmazható ez a tárgyalási forma, ugyanis nincs mindenhol kiépítve az ehhez szükséges technológia. Abban biztos vagyok, hogy a Debreceni Ítélőtáblán erre van lehetőség, és volt már rá példa, hogy így hallgattak ki vádlottat, vagy tanút.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!

