A helyszíni bírságot, mint jogintézményt a régi szabálysértési törvény, az 1968. évi I. törvény vezette be. Az akkori szabályozás szerint helyszíni bírságot “egyes szabálysértések tettenért elkövetőivel” szemben lehetett alkalmazni. A helyszíni bírság legalacsonyabb összege 10 forint, legmagasabb összege 100 forint volt. A maximális összeg gyalogosok esetében (ha gyalogosok sértettek KRESZ-szabályt) 50 forint volt. A régi [...]
A Magyar Helsinki Bizottság zsebre vágható tájékoztató füzetet készített az igazoltatás, szabálysértés, rendőrségi bejelentés esetére szóló hasznos tudnivalókkal. A rendőrség évente több mint egymillió igazoltatást hajt végre. A törvény 35, a kormányrendelet 150, az önkormányzati rendeletek további szabálysértéseket határoznak meg. Már csak e rendkívül magas számok miatt is elengedhetetlen, hogy az állampolgárok, a magyarországi lakosok [...]
Elég sokan fel vannak háborodva és sokak zsebében kinyílik a bicska (megjegyzem jogosan), ha a rendőr tiltott helyen végez sebességmérést. Egészen december 31-ig igazuk is volt azoknak, akiknek csípte a szemét, de január 1-jét követően a KRESZ-módosításnak “köszönhetően” már szabályosan ellenőrizhetnek sebességet olyan helyen is, ahol egyébként tilos lenne. A KRESZ-nek van egy olyan fejezet [...]
Csikós Gábor a Twitteren írt nekem, hogy egyszer leírhatnám, hogy hogyan is néz ki egy valódi zsaru, miről is ismerhető fel, hogy vele szemben nem egy álrendőr intézkedik. Kérésének eleget teszek, így néhány sorban leírom, hogy miről is lehet eldönteni, hogy velünk szemben valódi rendőr intézkedik. A rendőröket egyenruhájuk (jelvénnyel együtt), illetőleg szolgálati igazolványuk, és [...]
Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre? A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is [...]
