Bejegyzések ezzel a címkével: ‘ptk’

A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

A blogon már többször volt szó a jótállásról, már írtam arról, hogy a tartós fogyasztási cikkekre, vagy éppen az újonnan épített lakásokra milyen jótállási szabályok, kötelezettségek vannak érvényben. Azonban arról még nem írtam, hogy az egyes javító-karbantartó szolgáltatások esetén is a javítást-karbantartást végző személynek vállalnia kell kötelező jótállást. A jótállás (köznapi elnevezéssel a garancia) a [...]

Könnyen megszüntethetők lennének a visszaélésszerűen működő fogyasztói csoportok

Májusban írtam a fogyasztói csoportokról, hogy senki se dőljön be az ezt hirdetőknek, ugyanis a fogyasztói csoportokat működtető cégek többsége átveri a belépő tagokat. Az ilyen csoportokat úgy hirdetik, mintha valamilyen pénzszolgáltatóról lenne szó, akik hitelt adnak a bajba jutottaknak, még akkor is, ha KHR-listán szerepelnek (korábban (BAR-lista). A magyar polgári jog egyáltalán nem ismeri [...]

2013. január elsején lép hatályba az új Ptk.

Számos újdonságra lehet számítani a 2013. január 1-jén hatályba lépő új polgári törvénykönyvben (Ptk.). A kódexben – amelynek tervezete várhatóan a nyár közepére készül el, a parlament pedig decemberben fogadhatja el – megjelenik majd az az elv, amely szerint a közszereplők jobban bírálhatók az átlagembereknél; a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetik a sérelemdíjat, a polgári [...]

Nem lépett hatályba az új Ptk., és nem is fog!

Néhány héttel ezelőtt írtam a sérelemdíjról, ami az új Polgári Törvénykönyvben lett volna. A bejegyzésben a sérelemdíj mellett foglalkoztam egy kicsit a hatályba léptetésével. Azért írtam az első gondolatban, hogy “volna”, mert az Alkotmánybíróság néhány nappal a hatályba lépés előtt alkotmányellenesnek minősítette a hatályba léptető jogszabály egyes rendelkezéseit. Május 1-jén csak az első és a [...]

Sérelemdíj az új Ptk-ban – kitérővel

A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem ismeri a sérelemdíj intézményét. Hatályos törvényünk előírja, hogy “a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni”. A hamarosan, május 1-jén hatályba lépő (első két könyv) új [...]