Bejegyzések ezzel a címkével: ‘polgári törvénykönyv’

A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

A blogon már többször volt szó a jótállásról, már írtam arról, hogy a tartós fogyasztási cikkekre, vagy éppen az újonnan épített lakásokra milyen jótállási szabályok, kötelezettségek vannak érvényben. Azonban arról még nem írtam, hogy az egyes javító-karbantartó szolgáltatások esetén is a javítást-karbantartást végző személynek vállalnia kell kötelező jótállást. A jótállás (köznapi elnevezéssel a garancia) a [...]

Könnyen megszüntethetők lennének a visszaélésszerűen működő fogyasztói csoportok

Májusban írtam a fogyasztói csoportokról, hogy senki se dőljön be az ezt hirdetőknek, ugyanis a fogyasztói csoportokat működtető cégek többsége átveri a belépő tagokat. Az ilyen csoportokat úgy hirdetik, mintha valamilyen pénzszolgáltatóról lenne szó, akik hitelt adnak a bajba jutottaknak, még akkor is, ha KHR-listán szerepelnek (korábban (BAR-lista). A magyar polgári jog egyáltalán nem ismeri [...]

További gondolatok a közterületi fotózásról, videózásról

Augusztus végén írtam utoljára a közterületi fotózásról, videofelvétel készítéséről, pontosabban ezek jogi szabályozásáról. Az akkori bejegyzésben megpróbáltam összeszedni a lehető legtöbbet a közterületen történő fotózásról, videózásról, de a hozzászólások között akadt néhány kérdés, amelyre nem adott választ a bejegyzésemben írtak, így most pótolom. Többek között felvetődött az egyik hozzászólónál, hogy lehet-e egy ingatlant kapun kívülről [...]

Mit jelent a kaució?

A szerdai bejegyzésem az albérletek (lakásbérletek) jogi szabályozásáról szólt, és nemrég jutott eszembe, hogy nem említettem meg az óvadék intézményét, amelyet sokan csak kaucióként ismernek. Csakúgy, mint a bérletet, az óvadék intézményét is a Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) tartalmazza. Az óvadék (kaució) nem más, mint a teljesítési képesség egyik biztosítéka, mégpedig dologi jellegű. A Ptk. szerint: [...]

A közterületi fotózás jogi szabályai

Többen úgy vannak vele, hogy ha közterületre mennek, akkor bármit és bárkit lefotózhatnak, de ez nem így van. A képmásunk oltalmát a polgári törvénykönyvünk tartalmazza, ha fellapozzuk, akkor ezt fogjuk találni az ide vonatkozó résznél: Ptk. 80. § A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Aki elsőnek elolvassa [...]