Közzétéve: 2011. augusztus 1. hétfő 14:27, MTI
Sólyom László szerint az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta “áthangszerelésével” tulajdonképpen növelték az Alkotmánybíróság (Ab) hatalmát, hiszen ezután az nemcsak a törvényhozást, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrzi. A volt államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke az origo.hu-n hétfőn megjelent interjúban úgy fogalmazott: a változásban a nagy lehetőséget látja, hogy az Ab még [...]
Közzétéve: 2011. július 18. hétfő 20:22, Keserű Imre
Tekintettel arra, hogy április közepén elfogadásra került az új alkotmányunk, az Országgyűlésnek az alaptörvény hatályba lépéséig (2012. január 1.) el kell fogadnia az alaptörvényhez kapcsolódó legfontosabb, úgynevezett sarkalatos törvényeket. Az Országgyűlésnek 32 sarkalatos törvényt kell elfogadnia a januárig, jelenleg csak hat sarkalatos törvény került benyújtásra (Az Állami Számvevőszékről, A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, [...]
Közzétéve: 2011. május 7. szombat 08:38, Keserű Imre
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98%-os különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek [...]
Közzétéve: 2011. április 13. szerda 18:19, Keserű Imre
Az 1989–90-es alkotmány elismerte, hogy az embereknek vannak alapvető szabadságjogaik. A jogokat felsoroló katalógus az európai minimumszintet tartalmazza. Ennek egyik oka az, hogy az alkotmányszöveg a nemzetközi emberi jogi egyezmények felhasználásával, helyenként szó szerinti fordításával készült. Másrészt azért maradt ezen a szinten az alkotmány, mert a minimumon túli kérdésekben nem alakult ki konszenzus a politikai [...]
Közzétéve: 2011. április 5. kedd 09:41, Keserű Imre
Jóri András leszögezte, hogy a parlamenti biztos jobb intézményi garanciát teremt a két információs szabadságjog védelmére, mint egy önálló államigazgatási szerv. Nem hatékony az a modell, amely a közigazgatás részeként kezeli az adatvédelemért és információszabadságért felelős szervezetet. A közigazgatási hatóságok jellemzően piacon működő szereplők felügyeletét látják el. Az adatvédelmi biztos feladata azonban nem csak magánszektorbeli [...]
