RSS
Email
Facebook
LinkedIn
Google+
CinkAmióta bevezetésre került a közigazgatási bírság, azóta vannak nagyon nagy keveredések a fejekben, amelyet azzal is tetéztek, hogy a közigazgatási bírság hatályba lépését követően több szabály megsértése is az objektív felelősség hatálya alá esik. Sajnos mára annyira sikerült hatalmas kavarodásokat okozni a fejekben, hogy ember legyen a talpán, akik el tudja dönteni, hogy mely szabályok megsértése esik az objektív felelősség hatálya alá, és melyik szabálysértési eljárásba.
A közigazgatási bírságra, vagyis az objektív felelősség eljárási szabályaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az irányadó, vagyis ezen eljárási szabályok alapján kell lefolytatni az eljárást. Az eljárási szabályok mellé kapcsolódnak még egyéb jogszabályok, amelyek a közigazgatási bírsággal foglalkoznak, úgy mint az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint a 410/2007. Kormányrendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről. A szabálysértési eljárással pedig az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről, valamint a 218/1999. Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről, és néhány szabálysértés esetében a helyi önkormányzati rendelet is foglalkozik (foglalkozhat).
Mi a legfőbb különbség a két eljárás között? Természetesen számos különbség van, de talán a legfontosabb az az, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a közigazgatási bírságnál a felelősség objektív. Az objektív felelősség alóli mentesülést az 1988. évi I. törvény 21/A. §-a tartalmazza, amely szerint ?Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű ? a szabályszegés időpontját megelőzően ? jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben ? a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően ? kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy ? azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt.? Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfiztése alól. Ha nem, akkor pedig ki kell fizetnie a bírságot az üzembentartónak/tulajdonosnak.
A szabálysértési eljárás teljesen más. Itt ugyanis jelentősége van az elkövető kilétének, hogy ki ellene folyik az eljárás, vagyis pontosabban az eljárás alá vont személynek, ugyanis eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárás folyik. De miért fontos ez? Vegyünk egy konkrét példát: tegyük fel, hogy valaki (vagy annak hozzátartozója) a gépkocsijával úgy áll meg az úttest szélén, hogy a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad (KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pont). Egy arra járó közterület felügyelő feljelenti az ilyen módon várakozó járművet (rendszám alapján), amely feljelentésben foglaltatik helyszín, a gépkocsi rendszáma, fényképek, amely feljelentést megküld a rendőrségre további eljárás (szabálysértési) lefolytatása végett. A rendőrség mit fog tenni? Kiküld a gépkocsi rendszáma alapján a tulajdonosnak, hogy az adott autóval szabálytalanul várakoztak, amely alapján szabálysértési eljárást kívánnak kezdeményezni a gépkocsit vezető ellen, és nyilatkozzon, hogy ki vezette a járművet. A kiküldött nyilatkozatban rengeteg jogszabályi figyelmeztetés olvasható – amelyek a szabálysértési törvényre hivatkozik -, de egy közülük nagyon-nagyon fontos lehet: önmagára, vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni. A rendőrség által kiküldött nyilatkozaton nyilatkozni kell, hogy ki vezette a járművet, amelyhez elegendő annyit írni (vegyük a példabeli esetet), hogy ?az említett időpontban, és helyen tartózkodó gépkocsimat hozzátartozó vezette, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni, jelen nyilatkozatommal eleget tettem az adatszolgáltatási kötelezettségemnek?. Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Természetesen megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni, a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá.
Tehát mi a fentiekből a tanulság? Ha levelet kapunk a hatóságtól, azt mindig nagyon figyelmesen olvassuk el, ugyanis nem mindegy, hogy a Ket.-re hivatkozik, avagy a szabálysértési törvényre…
A blogomon már számos esetben foglalkoztam a közigazgatási bírsággal, így néhány ajánlott bejegyzés:
- Az új főkapitány felülvizsgáltatná a közigazgatási bírság szabályozását
- Hatvan napon belül kézbesíteni kell a határozatot a közigazgatási bírságról
- Megtekinthetők a közigazgatási bírság képi bizonyítékai
- Szigorodnak a biztonsági övvel kapcsolatos bírságok
- Bővebben a 156/2009. kormányrendeletről
- A közigazgatási bírság – sebességtúllépés
at 13:54
“Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Természetesen megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni, a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá.”
Fontos hangsúlyozni, hogy vannak olyan cselekmények, amikor lehetőség van mégis a közigbírság kiszabására, ha még határidőn belül van.
Másrészt több oylen eset volt, ahol beidézték a delikvenst, üzembentartót, stb… tehát némi kellemetlenséget okozva.
at 09:17
Vagyis-ha jól értelmezem- ha a Ket.-re hivatkozik a hatóság akkor köteles vagyok megnevezni azt, aki a gépjárművet vezette. Ha viszont a szabálysértési törvényre, akkor pedig mondhatom azt, hogy hozzátartozó vezetett?
at 12:08
Tisztelt Keserű Imre úr !
Jelen weboldalon a (Szabálysértés vs. közigazgatási bírság, 2010. szeptember 20.) című írásában megjelentekkel kapcsolatosan az alábbi pontosításokat kívánnám a figyelmébe ajánlani.
Fent nevezett írásában Ön egy példán levezetve a KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pontjába ütköző szabálysértés esetéről úgy foglal állást, hogy az, mint cselekmény nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá.
Ezzel kapcsolatosan rögzíteni szeretném, (csak az olvasókban esetlegesen rögzülő félreértések elkerülése végett) hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. § d) pontjának előírása: ?járművel történő megállásra és várakozásra,? bizony minden a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 40. § (5) bekezdésében (Tilos megállni) foglalt pontokat (kvázi azok megsértését) az objektív felelősség kategóriájába utal, így az Ön által példaként említett KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pontját is.
at 12:19
@gumijog: Igen, ezért írtam oda, hogy a közterület felügyelő jelenti fel a delikvenst.
at 09:29
Elnézést, akkor ha jól értem, ha az 1988. évi I. törvényre hivatkozik a határozat, akkor nem lehet a hozzátartozó vezetettre hivatkozni, mert egyetemleges a felelősség? Még egy kérdés, ha az eljárás 2010.01.25-én indult, a határozat 2010.02.26-i dátumú, de 2010.09.13-i dátummal küldték ki a Rendőrségről, akkor ezt szóvá lehet tenni, illetve milyen határidők vannak a közig. eljárásban?
at 13:29
Tisztelt molnarzita !
A lényeg az,hogy bizonyos az 1988. évi I. törvényben (Kkt.)21. § (1) bekezdésben hivatkozott közlekedési szabálysértések esetében, vagy az 1999. évi LXIX. szabálysértési törvény,(Sztv.) és/vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, (Ket.)szerint kell,illetőleg lehet az eljárást lefolytatni.
Ha az “elkövetővel” szemben az Sztv. szerint folyik az eljárás, akkor lehet kamúzni,hogy ki vezette, vagy ki nem vezette az autót,ugyanis az Sztv.-ben a szubjektív felelősség az irányadó.
Ha, viszont a Ket. szerint folyik az eljárás akkor ez ki van lőve,mert ott ez senkit nem érdekel az objektív felelősség miatt.
Viszont mind kettőnél bizonyítani kell magát a szabálysértés kétséget kizáró megtörténtét.
Az Sztv. esetében azt is,hogy ki követte el, a Ket. esetében azt viszont nem.
További kérdésére gumijog korábbi hozzászólásaimban választ fog kapni.
at 17:20
Tisztelt molnarzita !
A lényeg az, hogy bizonyos közlekedési szabálysértések melyek az 1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. § (1) bekezdésébe tartoznak, a hatóság döntése révén (de egyben figyelemmel a Kkt.?orientálására? is) elsődlegesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerint kell, hogy legyenek lefolytatva.
Ilyen esetben, tehát, ha az eljáró Rendőrhatóság a Ket. szerint érvényesíti a felelősséget a ?delikvenssel? szemben nincs mellé duma, mert senki nem érdekel, hogy ki használta a gépkocsit, (ha az éppen nem lett ellopva) valaki fizetni fog (objektív felelősség). Ettől még persze a Kkt. megengedi, hogy valaki úm. ?magára vállalja az ügyet? és elvigye a balhét, ha akarja, ezért lehet ?nyilatkozgatni.?
Amennyiben viszont az adott közlekedési szabálysértés esetében nem a Ket. szerint, hanem a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Szabs.tv.) folyik az eljárás a ?delikvenssel? szemben, van helye és esélye a mellé dumának, hogy ki használta a gépkocsit a szabálysértés elkövetésekor. Ugyanis ott a szubjektív felelősségé a ?főszerep? !
Megjegyzendő azonban, hogy mindkét esetben (Ket. Szabs.tv.) magát a szabálysértés megvalósulását, kétséget kizáróan bizonyítani kell a hatóságnak, hiszen az a jogalap mindkét esetben, csupán a Ket. esetében nem kell ?keresgélni? az elkövetőt, míg a Szabs.tv. esetében ?meg is kell azt találni.?
at 07:01
Közigazgatási bírság esetén van lehetőség a büntetés mértékének a mérlegelésre?
Esetemben – feljelentett egy rendőr, mert hajnal fél kettőkor egy tök üres kereszteződésben az autó hátulja 5 méternél közelebb volt a kereszteződéshez (4 méterre) – hivatkozhat arra az ember, hogy pl:
- hajnalban nem akadályozta a forgalmat
- nem látszódik, hogy hol az 5 métert jelző jelzés
- vagy, hogy aránytalan az hogy ugyanezért napközben max 15e a büntetés (igaz az a közterületesektől)?
Vagy teljesen mindegy, hogy mire hivatkozok, nem mérlegelnek, 30.000 és kész?
Köszönöm a választ előre is,
at 13:02
Tisztelt DT !
A közigazgatási bírság esetében a büntetés mértékének mérlegelésére nincs lehetősége a hatóságnak, az annyi amennyi. Viszont azt figyelmébe ajánlom, hogy amikor egy jogszabály tényállási elemében szerepel vm. SI mértékrendszerbeli hivatkozás (pl. m, km, súly, magasság stb.)azt ugyebár nem jogosult semmilyen hatóság sem csupán ránézésre “megmérni”.
Tehát ilyenkor van mit protestálni !
at 22:13
Üdvözlet Keserű Úr!
Engem a Közterület-felügyelet büntetett távollétemben helyszíni bírsággal, mivel a gyalogátkelőhelytől nem tartottam az 5 méter távolságot. (40.§ (5)bek.e,pont). A felszólítás szerint meg nem fizetés esetén szabálysértési feljelentést tesznek(csekket még nem kaptam).
Kérdésem:
1. Amennyiben nem fizetek, a rendőrség, mint a feljelentés alapján eljáró szerv, milyen eljárást fog lefolytatni ellenem (közig. vagy szabs.)? Magyarán van-e lehetőségem kibújni, vagy inkább nyugodjak bele az 5 ezer forint közterületes bírságba a köziges 30 ezer helyett?! (a blogból és jogszabályböngészésből én sem találtam még irányt)
2. A gyalogátkelőhely másik oldalán, mint ahol parkoltam (saját fényképet is készítettem róla) éppen munkagép bontotta a járda melletti területet, azaz félig már belelógott a zebrába, míg a járda piros-fehér deszkával le volt zárva igen hosszan, beleértve magát a zebra túloldali felét is – amit ugye még nem bontott meg a gép. Magyarán a zebra a gyalogosok részére egyébként nem is volt használható. Az autóm mellett a gyalog megkezdhette volna az átkelést ugyan, de a túloldalon vagy beleütközik a deszkakorlátba, vagy bekerül a markoló alá. Szóval számít ez valamit?
(egyébként fene egye azt a polgármestert vagy szürke eminenciást, aki felbontatja az utat, elvéve a parkolóhelyek 2/3-át, majd odaküldi a pribék közterületeseit, hogy a fennmaradó helyeken marakodó autósokat vágják meg, ahol lehet – Állatkerti körútról van szó, a kevés bp-i, ingyenes, agglomerációs parkolók egyikéről!- brraaa!)
at 13:53
Szivat a Vas Megye rendőrfőkapitánya.
Sajnos csak most találtam erre az oldalra.
Május elején bemértek és juliusban kaptunk egy felszólítást, arról hogy meg fognak büntetni, ha nem nyilatkozom, hogy ki vezette az autót. Felhívtuk a rendőfőkapitányságot, ahol elmondták, hogy nyilatkozni kell, hogy kivezette a gépkocsit. Elküldtünk egy nyilatkozatot, a vezető személyéről. Majd küldtek egy csekket, hogy fizesse be a tulaj a cskekket azonnal mert különben azonnal akármi is lesz. Befizettük. Most szeptember végén küldek egyszigorú végzést, hogy azonnal fizessünk be még illetéket és postai költéget is, mert külöben az adóhivatalt küldik ránk.
Ez az egész kezd hasonlítani a régi rendszerbeli állapotokra. Belekezdenek egy ügybe, hivatkoznak mindenféle jogszabályokra és rendelkezésekre, (hogy azonnal és felebezés nélkül és ki tudja mi mindennel fenyegetve) és úgy tűnik amíg fitetünk addig nem fejezik be az ügyet. Normális országokban, ilyenkor mellékelnek egy jogszabály kivonatot, hogy mi az eljárás menete. Pl. az ügy lejeén felhívtam az illető kapitányságot, hogy és mint történt az eset. Telefonon elmondták ugyan, hogy küldjünk el egy irásbeli nyilatkozatot, de egy szóval sem említették, hogy illetéket is kell fizetni. Szerintem ez már tudatos félreveztés.
at 14:18
Akinek segítségre lenne szüksége közigazgatási bírság ügyében, írjon egy levelet. Több barátnak több ügyét megnyertem már.
patkai.zsolt@citromail.hu
at 08:43
Segítséget szeretnék kérni, következő a helyzet: jan 26-án 40§ a.pontja szerint közig bírság 30ezer,amit megfellebbeztem,és megszüntették az eljárást.Egy hétre rá kaptam a rendőrségtől egy levelet,40§ b.pont szabálysértési eljárás tanuvallomás.Mit tegyek? Előre is köszönöm a segítségét. Üdv:Mónika