Hogyan idézte be és találta meg a twitteres ál-Semjén Zsolt követőit az ügyészség?
Twitteren már korábban terjedt a hír, hogy twitteres felhasználókat idézett be az ügyészség egy büntetőügy miatt, de azt pontosan nem lehetett tudni, hogy miért. Keddre azonban kiderült: még nyár elején tett büntető feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt Semjén Zsolt KDNP-elnök, akinek a nevében indítottak twitteres mikroblogot. Az ügyészség elkezdte kihallgatni azokat a személyeket, akik követték az ál-Semjén-profilt.
Felvetődött bennem a kérdés, hogy a twitteres felhasználókat hogyan találta meg az ügyészség, és hogyan küldte ki az idézéseket. A Twitterről tudni kell, hogy email címen és felhasználóneven kívül semmilyen más adatot nem kér a mikroblog-szolgáltatás regisztráláskor. A profilhoz tartozó (teljes) név kitöltése nem kötelező: bármilyen nevet be lehet írni. Amennyiben valaki semmilyen nevet nem ad meg, úgy csak a felhasználóneve lesz látható és elérhető adat. Ez nem sok.
A mai napon megkerestem az egyik ilyen Twitterezőt, Habencius Istvánt, (sycko) aki követte az ál-Semjén Zsolt profilt, hogy hogyan történt a részére az idézés, és hogyan találták meg. Elmondta, hogy őt nem nagyon volt nehéz megtalálni, hiszen mindenhol ahol csak lehet, a saját, polgári nevét is használja, hogy azonosítható legyen, valamint a vezetékneve nem a leggyakoribb, így az ügyészség könnyen megtalálhatta őt a BM-nyilvántartó segítségével. Habencius István még az is elmondta, hogy csak olyan felhasználókat idézett be az ügyészség, akik megadták a saját nevüket a twitteren.
Azonban kicsit komplikáltabb a helyzet, ha valaki például megadja a saját nevét, de a gyakran előforduló neveknél nem olyan egyszerű megállapítani valakinek a személyazonosságát, de az ügyészségnek sikerült. Az egyik ilyen Twitter-felhasználó is megadta a saját, polgári nevét, ami elég gyakori név, de az ügyészség így is megtalálta és elküldte részére az idézést. Ez a felhasználó nem volt más, mint Nagy Gergely. A twitteres bejegyzésében elmondta, hogy az ügyészségnél megkérdezte, hogyan találták meg, és azt a választ kapta, hogy a twitteres fotóját összehasonlították a BM-adatnyilvántartóban szereplő fotóval (személyi igazolvány képpel), így sikerült beazonosítani. De volt olyan felhasználó, aki azt írta, hogy az ügyészség nem mondta meg neki, hogy jutottak el hozzá.
Az eset azért is érdekes, mert nem nagyon hallottam még olyan ügyet, amelyben a Twitter játszotta a döntő szerepet, valamint a felhasználóit idézte az ügyészség.
Nagyon jó ilyen példát találni, és remélem, hogy egy egyszerű, “mezei” állampolgár esetében is így járna el az ügyészség/rendőrség.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!
[...] a rendes embereket “büntette”. A másik kérdés az, hogy tényleg ennyire hülyék? Azt feltételezik ugyanis, hogy az első követők között lesz az, aki csinálta az ál profilt. Vagyis itt két dolgot [...]
Valóban, kurva jó ilyen példát látni, ahol az ügyészség ilyen nevetséges alapon zaklat polgárokat.
Két fontos dolgot mondok.
1.) A hülyékre, meg a hülyéskedőkre is vonatkoznak a hatályos jogszabályok. Akár tetszik, akár nem.
2.)A Twitter is, a Facebook is, de más közösségi portál is kiadja hívatalos hatósági megkeresésre bármely ID lap, vagy bármely bejegyzés, hozzászólás csatlakozó IP címét. A netszolgáltató meg az adott IP címhez tartozó személyi adatokat. Oszt, annyi. A pofának, akit megfogtak….
Ilyen egyszerű.
Akkor hogy tudtak forradalmat szervezni Facebookon? Moldávia, Líbia, Egyiptom, Szíria….
2. Különösen akkor “oszt annyi”, amikor a lakótelepi hatodik szomszéd nyitott wifijén keresztül netezik valaki. Vagy külföldről, amit perceken belül meg tudok tenni – gondolom más is.
Nyilván úgy jutnak el a kérdéses esetekben az illetőhöz, hogy IP cím alapján lekérik az internet szolgáltatón keresztül a júzert fél pillanat alatt. Csakhogy ez már csakis bűncselekmény gyanúsítás esetében jogos kizárólag. Kérdés csak az, hogy milyen esetekben van ehhez valóban joga az ügyészségnek? Tanu keresése esetében aligha. Nyilvánvaló hogy az NEM BŰNCSELEKMÉNY, ha Twitteren követek egy egy júzert, aki speciel ál-alteregó és ezzel bűnt követ el. Tanu idézés céljából ilyen szintű adatlenyomozás abszolút jogellenes!!!! Az ügyészség gyakorlatilag bűncselekményt követett el, minden olyan esetben, ahol ilyen mélységig ment el a személyi adatok lenyomozásában. (nyilván akkor nem, ha egy nyilvántartásban fotó összehasonlítás vagy leinformált esetben, tehát amikor az illető valós adatokat adott meg és könnyedén bejelentett lakcímen megtalálható) Ergo, aki be tudja bizonyítani, hogy pusztán e tette miatt IP cím alapján lenyomozták és beidézték tanúnak, máris személyiségi jogi ill adatvédelmi jogi ill kártérítési pert indíthat az ügyészség ellen, illegális adathalászat ill befolyással való visszaélés megkérdőjelezhető jogalapon. (továbbá ha még az is bizonyítható, hogy a miniszterelnökhelyettes megrendelésére, s emiatt kiemelve és nem riadva vissza törvénytelenségtől) Nomármost ez a nemzetközi jogban igencsak súlyos tétel, ami miatt akár több tízmilliós nagyságrendű kártérítést is lehet követelni, továbbá nagy fejek hullhatnak porba a hivatalnál (akár nagy politikai botrány is kerekedhet belőle, hiszen ismét csak egy diktatorikus, antidemokratikus hatalmi attributum lepleződne le)… Csak jó ügyvéd kérdése…
“A Twitter is, a Facebook is, de más közösségi portál is kiadja hívatalos hatósági megkeresésre bármely ID lap, vagy bármely bejegyzés, hozzászólás csatlakozó IP címét.”
akkor mi szukseg arra, hogy a kovetoket zaklassak? miert nem kopogtak egybol az elkovetonel?
Bármely szolgáltatót csak jogilag (hangsúlyosan adatvédelmi, személyiségi jogok) alapos, INDOKOLT esetben kérhet fel bármely hatóság az adat kiadására. Kivéve néhány speciális esetet. Ha a személy csupán tanu, ráadásul egy nem is túlzottan súlyos esetben, akkor -EZ ABSZOLUT JOGELLENES TÖRVÉNYSÉRTÉS, személyiségi jogot, adatvédelmet sértő, befolyással való visszaélést merít ki, hiába is hívják az adott hivatalt ügyészségnek.
Specieális eset képezhet kivételt, pl nemzetbiztonsági ügy, ill kiemelt bűntény, szándékos gyilkosság stb (ezeket a jog részletezi); ilyen esetben a tanút külön tárgyalással és bírói végzéssel igazoltan lehet “zaklatni” (ami ellen panasszal élhet, a legtöbb esetben jogosan meg is tagadhatja a tanuskodást) személyi adatait (ip címét) lenyomozni és az illetőt megkeresni. Ilyen végzés hiányában, saját hatáskörben egy ügyész vagy nyomozó még súlyos kiemelt bűncselekmény esetén SEM kérheti le a tanu adatait, mivel az teljes mértékben tiszteletben tartandó, sérthetetlen magánadat.
Az internetes elérés ill tartalom szolgáltatók ill cégek készséggel kiadják az adatot gyakran, akár szóbeli kérésre is, mivel ők mossák kezeiket, mitöbb nincs is pontosan szabályozva hogy milyen körülmények közt, milyen indokokkal tagadhatják meg az információ adást ill az adott vállalat policy-je nem kellő körültekintéssel lett kidolgozva ilyen esetekre, ergo az alkalmazott nincs tisztában azzal hogy mit jogilag megalapozott tennie.
Mellesleg jogilag támadható az internetes cég is, hiszen ad egy, ha nem kérdez vissza, hogy milyen célból kell az adat, hanem adott hivataloknak tekintélyelven automatikusan kiadja, azzal máris szintúgy törvényt sért, személyiségi jogi, adatvédelmi és vagy kártérítési per indítható ellenük. Továbbá amiatt is, ha tudakozódik, visszakérdez és nem kellő körültekintéssel adja ki a védett magánadatot, (pl ugyebár az adott ügyintéző venné a fáradtságot és utánakérdezne, hogy egy ilyen ügyben, egy tanú védett magánadata kiadható-e akrámilyen hivatalos szervnek bemondásra vagy sem); vagy gondatlanul nem kér tájékoztatást az adott hivatalos szervtől, hogy milyen célra kéri az a védett magánadatot.
Egyetlen eset ír mindent felül, a nemzetbizotnsági hivataltól, katonai hírszerzéstől, jövő ill titkosszolgálati megkeresés, azonban ilyen esetben nem is indokol az adott hivatal, csak adatot kér, követel indoklás nélkül, ellentmondást nem tűrve. (megintcsak kérdés hogy erre az adott alkalmazott hogy reagál, a helyes lépés, az adott vállalat csúcsvezetésének továbbítani a kérést azonnal)
Ez a Semjén ügy tehát nagyon bűzlik. Persze semmi sem lesz belőle nyilván. USA-ban egy miniszterelnök helyettes ilyenbe belebukna… Kérdés, hogy a személyiségi jogaiban súlyosan megsértett személy, hatalommal befolyással való visszaéléssel kihalászott magánadat szerzés áldozata, merhet-e ilyen esetben szembeszállni a hatalommal? Hiszen ugyebár egy közjögi méltóság, kormánytag, miniszterelnök helyettes, pártfunkcionárius, prominens személy ill maga az ügyészség akivel konfrontálódik. Ki az aki ilyenkor igazság bajnoka mer lenni?
Tehát csak ahogy szoktuk, ezt a békát is lenyeljük…
http://index.hu/belfold/2011/10/23/csak_semjen_uldozi_a_twitter-parodiat/
“Semjén Zsolt a nyár elején feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a nevével és arcképével visszaélve indított paródiaoldalt a Twitter mikroblogon. A Központi Nyomozó Főügyészség sorra beidézi a csatorna követőit, és rajtuk keresztül próbálja azonosítani az ál-Semjént. A Fidesz-ellenség Debreczeni Józsefet egy ugyanilyen ügyben viszont elhajtotta a rendőrség.
Miközben Semjén miniszterelnök-helyettes twitteres ügyében a rendőrség berendelte a humoros csatorna követőit, a Fidesz-ellenességéről ismert Debreczeni József expolitikus-politológus-műsorvezetőt – egyébként teljesen helytálló érvekkel – elhajtották. Debreczeni tavaly nyáron tett feljelentést, miután a Twitter-konkurens, szintén amerikai Tumblr mikroblogszolgáltatón feltűnt egy, a nevében írott blog.
A mikroblogot a feljelentés másnapján megszüntette a vicces kedvű ismeretlen netező, majd nemsokára elhalt az egész ügy. Debreczeni kérdésünkre felidézte, hogy a rendőrök azt mondták neki, hogy mivel a Tumblr amerikai cég, amerikai szerverekkel, a vonatkozó adatokat is az amerikai hatóságoktól kellett volna ki kérniük, de az amerikaiak ezeket valószínűleg úgysem adták volna ki. Ráadásul azt állították, hogy a kutakodás „tetemes költségét” is a feljelentőnek kellett volna állnia. Debrecezi erre hagyta az egészet. Semjén esetében ennél sokkal ügybuzgóbbnak bizonyultak a rendőrök.
Divat a kamutweet
A kamu Twitter-csatorna valójában nem új találmány, az elmúlt években az internetes humor egyik műfajává nőtte ki magát. A mainstream média tavaly tavasszal kezdett foglalkozni a jelenséggel, amikor a mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa napjaiban a valaki a BP sajtóosztályának nevében indított mikroblogot, azzal a bejegyzéssel indítva, hogy „Úgy gondoljuk, a katasztrófa túl erős szó a helyzetre, javasoljuk helyette a hoppácska kifejezés használatát”. Az ál-BP 160 ezer követőt gyűjtött pár nap alatt, ötször annyit, mint a cég valódi Twitter-oldala.
Azóta már minden magára valamit is adó politikusnak, zenésznek, színésznek, és egyéb celebnek van twitteres alteregója, aki a stílusát és világnézetét parodizálva kommentálja a világ történéseit, hol több, hol kevesebb humorral. A hírességek általában veszik a lapot, és jól reagálnak a viccre, akik nem, azok legfeljebb magát a Twittert kérik meg, hogy törölje az oldalt, vagy jelezze egyértelműen, hogy csak paródiáról és álhírekről van szó. Ezt a szolgáltató meg is teszi, így törölték például Angelina Jolie ál-Twittereit az érintett kérésére. Olyan még nemigen fordult elő, hogy a sértett rögtön a bíróságot eressze rá az alteregójára, a Twitter ugyanis minden esetben teljesíti az ilyen jellegű kéréseket.
Lázár, Rogán, Putyin, Obama
A magyar politikusok közül egyébként elég keveset ért még el a kamutwitter-jelenség (bár elképzelhető, hogy ez változni fog, attól függően, hogy mire jut az ügyészség a Semjén-ügyben): Lázár János alteregója május óta hallgat, Rogán Antalé pedig már törölte is magát, csak a yamm.hu archívumában olvasható, miket írt.
A Twitternek évek óta kialakult szabályai vannak az ilyesfajta netes humor kezelésére. A paródia és a hírességek nevében csatornák nyitása egyáltalán nem tiltott, a szolgáltató csak annyit kér, hogy egyértelműen jelezve legyen az adott blogon, hogy vicc az egész. Ezt a legtöbben a felhasználónévhez ragasztott fake, azaz hamis szócskával le is tudják (ilyen az ál-Obama vagy az ál-Benedek pápa), de akadnak, akik nem veszik a fáradságot erre sem, és abban bíznak, hogy a tartalomból mindenki számára egyértelmű lesz, hogy szatíráról van szó – mint például az ál-Putyin, vagy a kamu II. Erzsébet, brit királynő.
A garantáltan eredeti tartalmak megjelölésére pedig ott van a Verified Account (ellenőrzött hozzáférés) lehetőség, amit direkt celebek számára találtak ki a Twitter fejlesztői: aki hitelt érdemlően bizonyítja a személyazonosságát, a felhasználóneve mellé kap egy kis kék felhőt egy pipával, ez mutatja, hogy biztosan az, akinek mondja magát. Ilyen például az amerikai elnök, vagy a színésznő Jessica Alba igazi Twitter-csatornája. Semjén Zsoltnak egyébként van valódi, hiteles Twitter-oldala is, de az nem él ezzel a lehetőséggel. Igaz, követője sincs sok, összesen 39-en kíváncsiak rá.”