A meghatalmazás után két héttel a tárgyaláson felkészületlen védő úgy tekintendő, hogy “olyan állapotban jelenik meg, hogy eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni”, ezért rendbírsággal sújtható – olvasható a Szegedi Ítélőtábla határozatában.
Az ügy lényege szerint az egyik megyei bíróság a vádlottak védelmét ellátó ügyvéd igazolási kérelmét elutasította, és a védőt 200.000 forint rendbírsággal sújtotta, amelyet meg nem fizetés esetén 5.000 forintonként egy-egy napi elzárásra változtatja át. A megyei bíróság azért sújtotta rendbírsággal az ügyvédet, mert a 2010. január 26-i tárgyaláson bejelentette, hogy nem tudott felkészülni, ezért a tárgyalás elhalasztását kérte, s ezzel a védői kötelezettségét megszegte. A védő azzal indokolta felkészületlenségét, hogy az előtte, a vádlottak által meghatalmazott védőtől a nyomozati iratok másolatát csak a tárgyalás előtti napon kapta meg, és az iratokat a terjedelmük miatt nem tudta elolvasni. Az bíróság ezen tényt igazolási kérelemnek tekintette és elutasította. Természetesen a végzés ellen a védő fellebbezést nyújtott be a rendbírság kiszabása miatt, annak mellőzése végett.
Az ügyvéd a fellebbezésében előadta, hogy a bíróság tévesen tekintette rendbírság kiszabására alapot adó eljárási kötelezettség megszegésének. A védő álláspontja szerint ugyanis az ügyvédi törvényben körülírt megbízási jogviszonyra tekintettel csak a megbízó kifogásolhatja azt, ha a védelem teljesítménye alatta marad az elvártnak. Az ügyvéd szerint részéről mulasztás nem történt, ugyanis csak 2010. január 22-én – pénteki napon – kapta meg a megyei bíróság tájékoztatását arról, hogy a nyomozati iratokról kért másolatot csak illeték fejében bocsátja a rendelkezésére, mivel az előző védő már illetékmentesen megkapta. Ezt követően csak 2010. január 25-én, azaz egy nappal a tárgyalás előtt vette át az előző védőtől az 1.000 oldalas nyomozati iratokat, és emiatt nem tudott felkészülni a tárgyalásra. A rendbírsággal sújtott védő azt is előadta, hogy a bíróságon történő irattanulmányozással korábban azért nem élt, mert más ügyekben tárgyalásai és egyéb elfoglaltságai voltak.
A fellebbviteli főügyészség a megyei bíróság végzésének megváltoztatását és a pénzbírságra vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta, ugyanis a fellebbviteli főügyészség szerint a rendbírság alkalmazására megfelelő jogalap nem található.
A Szegedi Ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját nem osztotta, valamint a rendbírsággal sújtott ügyvéd fellebbezését elutasította. Az ítélőtábla szerint Dr. Sz. I. ügyvéd 2010. január 11. napján 5 vádlott kérelmére kapott meghatalmazást, és már 2010. január 13-án tudomást szerzett arról, hogy a korábban meghatalmazott védő a meghatalmazást felmondta, így az 5 vádlottnak ő az egyedüli meghatalmazott védője. Mindezek ellenére Dr. Sz. I. ügyvéd csak 2010. január 21-én kért a bíróságtól másolatot. Az ítélőtábla szerint annak nincs jelentősége, hogy az ügyvéd hogyan akarta, illetve tudta a nyomozati iratokról a másolatot beszerezni, és annak sem, hogy az eltelt idő alatt milyen elfoglaltsága volt, amiért az iratokat a bíróságon nem tudta tanulmányozni. Az ítélőtábla szerint annak sincs jelentősége, hogy a védőnem kaphatott illetékmentes másolatot, ugyanis a védői jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ez nem feltétele.
Az ítélőtábla szerit kizárólag az ügyvéd önhibájából eredő mulasztásnak tudható be, hogy a meghatalmazástól, vagyis 2010. január 11-től 2010. január 26-ig rendelkezésre álló két hét alatt a tárgyalásra nem készült fel. Az ítélőtábla kifejtette azt is, hogy az első fokú megyei bíróság helyesen járt el, amikor Dr. Sz. I. védő magatartását olyannak tekintette, hogy eljárási kötelezettségeit nem volt képes teljesíteni és vele szemben ezért rendbírságot szabott ki. Az ítélőtábla viszont a rendbírság összegét túl súlyosnak minősítette, így azt 120.000 forintra mérsékelte.
A teljes határozatot elolvashatja az alábbi linkre kattintva:
http://www.bpugyvedikamara.hu/files/83/83678.pdf



at 16:07
Érdekes. Még nem olvastam a pdf-et, de mindjárt átrágom. Addig is pár első blikkes gondolat:
1. A T. ügyvéd urak, eztán lehet jobban megválogatják az ügyeket, mert ha túlvállalják magukat, abból -ezek szerint- könnyen lehet gubanc.
2. egy csapágyasra hajtott ügyvédjelöltön vajon a T. principális bavasalja majd az ilyen rendbírságot, ha a jelöltet zavarja el a tárgyalásra?
3.a T. bíróságot vajon ki fogja arra sarkallani, hogy ne féléves tárgyalási időközökre tűzzenek?
at 21:34
További kérdések még:
4. Vajon az ügyvédnek milyen jogszabály teszi kötelezettségévé, hogy ezer oldalas nyomozati iratot két hét alatt tanuljon meg, korábbi vállalásai miatti munkája ellátása mellett? Hol olvasható az, hogy az ügyvéd éjjel nappal, hét közben és hét végén is csak egy üggyel foglalkozzon, mert két hét alatt napra késznek kell lennie hosszú bonyolult betárgyalt ügyben?
Ha ez így marad, és a Legfelsőbb Bíróság nem változtat rajta, akkor ezzel az állampolgárok védelemhez való alkotmányos joga fog sérülni, mert nem lesz ügyvéd, aki elvállalna egy folyamatban lévő büntető ügyben védelmet, mert senki nem akarja, hogy emiatt még meg is bírságolják, nem kevés pénzre.
Javaslataim is vannak:
A bíró fizetését igazítsuk hozzá az általa meghozott, és a fellebbviteli bíróság által helybenhagyott ítéletei tárgyalási idejére járó óradíjhoz – ami azonos a kirendelt védői óradíjjal. És ebből kelljen fenntartania az irodáját, ebből fizesse a leíróját a postázását az iroda rezsijét, ebből fizesse a jogszabályokhoz való hozzáférését, a járulékait és az adóját is. És az eljárás másik két résztvevője, az ügyész és a védő, ha úgy látja, hogy nem elég felkészült a bíró, kötelezhesse bírság fizetésére. Ja, és ha megváltoztatják az ítéletet, ne adj isten hatályon kívül helyezik, ne kapja meg az óradíját se a kedves bíró, mert hiszen nem jól dolgozott…
(Grrr… nagyon fel vagyok háborodva!)
at 21:41
Ja és szeretném azt is látni, amikor majd a bíróság az ügyészt bírságolja meg, és 5.000 forintonként elzárásra átváltoztatható bírságot szab ki rá, hogy pl. megalapozatlan vádat terjesztett elő, vagy fogalma sincs arról, hogy a nyomozati eljárásban melyik vádlott, mikor hol mit mondott. Mert ugye ügyfél egyenlőség van büntető eljárásban is?!