JogIQ

forrás: vezess.hu

Február közepén volt elsőnek szó arról, hogy hamarosan megérkezik a fix pénzbírságok és helyszíni bírságok korszaka. Akkor feltételes módban írtam róla, hiszen a napvilágra került előterjesztést a kormány nem tárgyalta meg, így nem lehetett készpénznek venni. Azonban az április 2-ai Magyar Közlönyt (37. szám) fellapozva április 15-étől (az új szabálysértési törvény hatályba lépésnek napján) megéreznek a fix bírságok és a fix helyszíni bírságok. Ez azt jelenti, hogy a kormányrendeletben megállapított bírság összegétől nem lehet eltérni a jogalkalmazónak, a helyszínen intézkedőnek, a rendeletben meghatározott összeget kell kiszabnia, mérlegelési lehetősége nincs.

A februárban írt bejegyzésemben közzétettem a bírságok összegeit tartalmazó táblázatot, de az április 2-án megjelent közlönyben található 63/2012. kormányrendelet jelentősen eltér, a bírságok összegeit illetően, februárhoz képest jóval csökkentek, megfeleződtek.

Nem akarom a teljes rendeletet tartalmát közzétenni, csak példálózó jelleggel felsorolok néhány szabálysértést és a hozzá tartozó pénzbírságot és helyszíni bírságot:

• előzésre vonatkozó szabályok megsértése:
• helyszíni bírság 15.000 forint
• pénzbírság 30.000 forint
• jármű műszaki érvényessége több mint három hónapja lejárt, de a hat hónapot nem haladta meg:
• helyszíni bírság 15.000 forint
• pénzbírság 30.000 forint

A teljes rendelet megtalálható a Magyar Közlöny honlapján, a közlöny 37. számában.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!

forrás: szabolcsvonulas.hu

A tavasz beköszöntével az autósok között örökzöld téma szokott lenni az utak állapota, és a tél után megjelenő kátyúk. Az utak többségének állapota hagy némi kívánnivalót maga után, de nem érdemes bosszankodni ezen, mert ettől nem lesz jobb. Inkább ismételjük át, hogy mit lehet tenni, ha kátyúba hajtottunk.

Amikor a blogot indítottam – 2009-ben -, akkor az első bejegyzések között elég részletesen leírtam, hogy mit lehet tenni akkor, ha kátyúba hajtottunk és kárunk keletkezett. Így nem akarom ismételni magam, csupán a lényegi pontokra szeretném felhívni a figyelmet. Először is azt kell tisztázni, hogy történt-e személyi sérülés, vagy sem. Amennyiben történt, úgy a KRESZ-ben foglalt kötelezettségünknek eleget kell tenni, és a rendőrséget értesíteni kell. Ekkor a kiérkező rendőrség a sérülésektől és egyéb körülményektől függően a szabálysértési törvény szerinti vagy a büntetőeljárási törvény szerinti szemlét hajt végre, vagy éppen közigazgatási (Ket.) szemlét fog elvégezni. Ha a kátyúba hajtás következtében személyi sérülés nem keletkezett, csupán kár (akár kerékpárban, akár gépkocsiban), akkor az az első dolgunk, hogy meggyőződjünk arról, volt-e az úthibákra figyelmeztető jelzőtábla. Ha nem volt, akkor a rendőrséget értesíteni kell, meg kell mondani a bejelentésben, hogy pontosan hol tartózkodunk, mi történt, és azt is, hogy nem volt úthibára figyelmeztető jelzőtábla. A rendőrség kiérkezéséig ajánlott fényképeket készíteni a gépkocsiról, a kárról, a kátyúról, valamint áttekintő fényképeket is célszerű készíteni.

A rendőrség a kiérkezését követően tájékozódik, és ha valóban nem volt jelzőtábla ami az úthibákat jelezte volna, akkor készíteni fog a helyszínen egy négy oldalas jelentést káresetről, valamint fényképeket is kell készítenie. A jelentésben minden releváns adat szerepelni fog (jármű adatai, mi történt, vezető adatai, stb.), azonban a jelentésről a helyszínen nem kapunk másolatot. A jelentést majd csak a rendőrségtől tudjuk kikérni, akár megkeresés, akár személyes úton. Amikor az intézkedő rendőr a jelentés megírását befejezte, akkor kérdezzük meg tőle – ha nem tudjuk pontosan a káreset helyét -, hogy pontosan hol történt a káreset: lakott területen kívül út száma, kilométer száma, méter száma (pl. 36-os számú út, 17. kilométer 125. méter), lakott területen belül pedig város neve, utca neve, és házszám (amelyik előtt található a kátyú).

Amennyiben a rendőr az intézkedését befejezte, a helyszínt el lehet hagyni, és meg lehet tenni a következő lépést: a kár bejelentését a közútkezelő felé. A Magyar Közút honlapján található kapcsolat menüpontból lehet tájékozódni a kirendeltségek elérhetőségei felől. Ezután szintén a Magyar Közút honlapján található kárbejelentő lapot kell kitölteni. Majd ezt a kárbejelentő lapot az általunk készített fényképekkel együtt, valamint a már, a rendőrségtől kikért jelentés másolatát csatolni kell, majd meg kell küldeni a közútkezelőnek (tértivevényesen).

Ezt követően a közútkezelő kivizsgálja a kárt, és ha jogosnak találja, akkor kifizeti a kárt. Ha nem, akkor még mindig ott áll a károsult előtt a bírósági út, a polgári peres eljárás.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!

forrás: fehervartv.hu

Éppen a Magyar Közút honlapján keresetem információt, és az információkeresés közben eljutottam egy olyan menüponthoz, amelyen keresztül meg lehet tekinteni a Magyar Közút által kötött szerződéseket, mivel közérdekű adatnak minősülnek ezek a szerződések. Több szerződést átolvastam, voltak közöttük vállalkozási, megbízási, bérleti szerződések. Azonban az egyik szerződésen megakadt a szemem, mégpedig egy 2012. január 2-án kelt szerződésen, amely az ESZ-2012/000788/001 számot viseli.

A szerződés az “Egyszerűsített vállalkozási szerződés” címet viseli, ami arra utal, hogy a szerződő felek egy vállalkozási szerződést kívántak kötni egymással, illetve vállalkozási szerződést kötöttek. Azonban a szerződésbe beleolvasva a feleknél az olvasható, hogy megbízott és megbízó. A szerződés tárgya a következő: “Megbízó e szerződés alapján megrendeli a gyulai határátkelő területén épült mérőállomás épület változási vázrajzát, ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.” A tárgya alapján a szerződés arra irányult volna, hogy az említett mérőállomás épület változási vázrajzát állítsa elő a “megbízott”.

A szerződéseket minden egyes esetben a tartalmuk alapján kell megítélni, nem a címük alapján. Ez azt jelenti, hogy az teljesen közömbös, hogy a szerződés milyen címet visel, nem bír jelentőséggel.

Ezen szabály alapján a szerződés vizsgálatakor arra a megállapításra juthatunk, hogy a felek nem vállalkozási szerződést kötöttek, hanem egy megbízási szerződést. A két szerződés között óriási a különbség. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződés alanyai a vállalkozó és a megrendelő. Míg ezzel szemben a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízási szerződés alanyai megbízó és megbízott. A vállalkozási szerződés egy eredménykötelem, míg a megbízási szerződés egy gondossági kötelem. Mit jelentenek ezek?

Az eredménykötelem lényege az, hogy végeredménynek kell előállnia, a vállalkozó köteles eredményt produkálni, a megrendelő számára teljesen közömbös, hogy azt hogyan, miként érte el. Amennyiben az eredmény előállt, a vállalkozó vállalkozói díjra jogosult, amit a megrendelő köteles megfizetni. Ezzel szemben a gondossági kötelem azt jelenti, hogy a megbízott csupán gondos eljárásra “vállalkozik”, eredmény előállítására nem köteles, hiszen az eredmény több külső körülménytől függően következik be.

Mint olvasható, a megbízási szerződés alapján eredmény előállítása nem kötelesség, míg ezzel szemben a vállalkozási szerződésnél az eredmény előállítása kötelesség.

Visszatérve a Magyar Közút által kötött szerződésre, a szerződés tartalmából az tűnik ki, hogy megbízási szerződést kötöttek a felek, holott a szándékuk vállalkozási szerződés kötésére irányult, amit a szerződés címével jeleztek. Így ha a szerződésben szereplő megbízott teljesen gondosan járt el, és eredményt nem állított elő, akkor is jogosan tarthat igényt a díjára. Míg ha a szerződésből az lenne kiolvasható (mint ahogyan nem), hogy az egy vállalkozási szerződés, és a vállalkozó nem hozta létre a megrendelő által megrendelt eredményt, akkor jogosan perelhető bíróság előtt.

Az említett szerződés iskolapéldája annak, hogyan nem kell vállalkozási szerződést kötni. Ma Magyarországon nagyon sokan hiszik magukat jogásznak, mivel úgy gondolják, hogy egy szerződés megkötése, megírása nem olyan nagy dolog. Persze, nem olyan nagy dolog, de amikor a szerződés tartalmát úgy határozzák meg, hogy az egy teljesen más szerződés lesz, mint amit akarnak kötni, és peres eljárásra kerül a sor, akkor döbbenek rá, mekkora hülyeséget csináltak.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!

Tekintettel arra, hogy hamarosan alkalmazható lesz a dohányzási tilalom megszegőire a bírság kiszabása, így nélkülözhetetlen azt áttekinteni, hogy milyen összegű bírságra számíthat az, aki a szabályokat megszegi.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény jelentős módosításai január 1-jétől hatályosak. A jogszabály értelmében nem szabad dohányozni közforgalmú intézmények a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi eszközön, munkahelyen (zárt térben), közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, játszótereken, valamint a játszóterek külső vonalától számított 5 méteren belül, vasútállomásokon, megállókban, várakozó helyeken, azok külső vonalától számított 5 méteres távolságon belül. A jogszabály azt is rögzíti, hogy hol nem jelölhető ki dohányzóhely. Egyáltalán nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, munkahelyeken (zárt térben), helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

Igaz, hogy a módosítások január 1-jén léptek hatályba, azonban a jogszabály rögzítette, hogy egészségvédelmi bírságot nem lehet kiszabni április 1-jéig, ezzel kvázi türelmi időt határozott meg a jogalkotó. Április 1-jétől azonban helye van a bírság kiszabásának.

Aki a szabályokat megszegi, az egészségvédelmi bírságra kötelezhető. Szintén a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály tartalmazza a kiszabható bírságok összegeit:

• a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20.000, legfeljebb 50.000 forint,
• a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén
• legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
• legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.

Az eljáró hatóság az első pontban meghatározottak szerint helyszíni bírságot is kiszabhat, amelynek az összege maximálisan 30.000 forint lehet. Az egészségvédelmi bírságot egyébként úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához.

Szorosan a dohányzási témához kapcsolódik azon módosítás is, hogy 2012. szeptemberétől kizárólag olyan csomagolásban kerülhetnek forgalomba a dohánytermékek, amelyek tartalmazzák a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kombinált figyelmeztetéseket, jellemzően sokkoló képeket szöveggel együtt. Ez a kormányrendelet is január 1-jén lép hatályba, azonban csak szeptembertől kell alkalmazni.

Csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!

Január 1-jén lépett hatályba a dohányzási tilalom szabályrendszere, azonban április 1-jéig türelmi idő van a szankciók kiszabása terén. Rengeteg kérdés vetődött fel, hogy munkahelyen szabad-e a dohányzás, vagy sem. A bejegyzésemben arról fogok írni, hogy egy munkáltató megtilthatja-e teljesen a munkahelyen történő dohányzást.

A dohányzás szabályait a többször módosított nemdohányzók védelméről szóló törvény rögzíti. A jelenleg hatályos szabályok értelmében munkahelyen nem jelölhető ki zárt térben dohányzóhely, vagyis a munkahelyeken lehet dohányozni, amennyiben a dohányzásra kijelölt hely nem zárt térben van. Persze vannak olyan munkahelyek (büntetés-végrehajtási intézet, pszichiátriai intézetben) a jogszabályban nevesítve, amelyek kivételt képeznek, vagyis zárt térben is kijelölhető dohányzóhely, de ezekről nem akarok bővebben írni, mert ilyen nagyon kevés van. A törvény azt is rögzíti, hogy milyen szabályokat kell továbbá még alkalmazni, a kijelölt dohányzóhelyek kapcsán: “a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni”.

Azonban a kérdés az az, hogy a munkáltató a munkahelyen történő dohányzást megtilthatja-e jogszerűen? A kérdés megválaszolásához két jogszabályt kell ismernünk: a munkavédelemről szóló jogszabályt, valamint a már említett nemdohányzók védelméről szóló törvényt. A munkavédelmi törvény értelmében sem a munkáltatónak, sem a munkavédelmi képviselőnek nincs meg a joga arra, hogy a dohányzást megtiltsa, azonban a munkavédelmi képviselő ezt kezdeményezheti. A nemdohányzók védelméről szóló jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítsa a munkáltató, de ezt csak akkor teheti meg, ha bizonyos feltételeknek eleget tesz. A feltételeket is a törvény tartalmazza, mégpedig a következő módon:

• A nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés a munkavállalók kezdeményezésére vagy munkáltatói kezdeményezés esetén azok egyetértésével hozható meg. Amennyiben a telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 50%-a kezdeményezi, vagy a munkáltató ez irányú kezdeményezésével egyetért, úgy a munkahelyet, nemdohányzóvá kell nyilvánítani. Amennyiben ez az 50%-os „támogatás” meg van munkavállalói oldalról, akkor a munkáltató köteles figyelembe venni a döntést, kezdeményezést, és ebben az esetben a munkahelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.

Amennyiben a feltételek adottak, akkor a munkáltatónak kötelessége a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítani, mégpedig 30 napon belül. Ha a munkahelyet nemdohányzónak nyilvánítják, akkor a nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon – valamennyi igénybevevő által jól látható módon – fel kell tüntetni.

A másik kérdés az az lehet, hogy a munkáltató a munkahelyen kívül (pl. munkahely területén kívül, kerítés előtt) megtilthatja-e a dohányzást. A válasz erre, hogy nem, mert az intézkedésének a hatály az utcára nem terjed ki, azt nem szabályozhatja. Persze azzal a jogával élhet, hogy korlátozza a munkavállalók munkahelyen kívüli tartózkodását, pl. megtiltja, hogy munkaidőben nem mehet ki a munkahely területéről (persze csak ha a munka jellege ezt lehetővé teszi) munkavállaló.

Csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!