JogIQ

forrás: mixonline.hu

Elég sok olyan közlekedési baleset történik, amelynek során nem a gépkocsivezető a hibás (okozó), hanem a kerékpáros személy. Ha ilyen közlekedési baleset következtében kár is történik , akkor a gépkocsivezető és a kerékpáros is vakarhatja fejét, hogy akkor a károkat hogyan, és milyen módon kellene megtéríteni, hiszen a hatályos jogszabályok szerint kerékpárra nem lehet kötni kötelező felelősségbiztosítást. De mi a teendő, ha ilyen baleset történik?

Ha személyi sérülés történik, akkor mindenképpen értesíteni kell a rendőrséget, ez a KRESZ-ben foglalt kötelezettség. Ebbe most nem mennék bele, hanem inkább a kár megtérítésére térek ki, hiszen erről szól a bejegyzés.

A kerékpárosok zöme egyébként úgy kerekezik, hogy nem is tud arról, hogy valójában ha közlekedési balesetet és kárt okoz valakinek, akkor bizony rendelkezik felelősségbiztosítással is. Utóbbi mondatom teljesen ellentétes a korábbi gondolattal, azonban mindkettőben van némi igazság. Az teljesen igaz, hogy kerékpárra nem lehet felelősségbiztosítást kötni a hatályos jogszabályok szerint, azonban ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, akkor a kerékpározással okozott károkat a lakásbiztosítás fedezi, vagyis a lakásbiztosítónk téríti meg a károsultnak az igazolt kárát. Azt hozzá kell tenni, hogy nem minden lakásbiztosítás tartalmaz ilyen opciót, de a legtöbb igen. Így akinek van lakásbiztosítása, és kerékpározik, annak érdemes utánajárnia a biztosítójánál, hogy rendelkezik-e a biztosítás ilyen lehetősséggel, s ha igen, akkor baleset (kár) esetén milyen kötelezettségünk van.

Ha valakinek nincs lakásbiztosítása, annak sem kell csüggednie, nem  kell mélyen a zsebbe nyúlni, hogy az általuk okozott kárt megtérítsék a károsultnak. A Magyar Kerékpárosklub éves tagsági díja tartalmaz egy felelősségbiztosítást, valamint baleset biztosítást is. A biztosítás részleteire nem térnék, hiszen a klub honlapján elolvasható, hogy milyen eseményekre, hogyan és mit térít a biztosító. A klub tagsági díja egy évre biztosítással 18 év felett 6.500 forint, 12-18 év között 5.500 forint, 12 év alatt 3.500 forint.

Érdemes azon elgondolkozni, és mérlegelni, hogy megéri-e biztosítás nélkül kerékpározni, mert nem mindegy, hogy egy évre kifizetünk néhány ezer forintot, vagy kár bekövetkezése esetén a kár mértékétől függően akár több százezer, vagy akár milliós összeget fizetünk meg. Nem mindegy. Tehát aki rendszeresen kerékpározik, az vagy kössön egy lakásbiztosítást, vagy lépjen be a kerékpárosklubba.

A bejegyzés szerzője kijelenti, hogy a bejegyzés nem reklám, csupán a lehetőségeket tárja fel a kerékpárosok számára!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához, vagy a JogIQ Google+-oldalához!

forrás: elelmiszer.hu

Az idén hatodik alkalommal került megrendezésre az Ernst & Young Adótanácsadás üzletága által kiírt Az Év Ifjú Adószakembere nevű verseny. A közel 300 nevezőből a döntőbe tíz, az adózás iránt érdeklődő fiatal jutott. A feladat nem volt egyszerű: egy valós, adózási kérdéseken alapuló esettanulmányt kellett megoldaniuk az indulóknak, majd a döntőben a tanulmány egy részét kellett előadniuk a szakmai zsűri előtt.

Az első helyen idén Osikovicz Edit, a Gide Loyrette Nouel – d’Ornano Iroda gyakornoka végzett. A pénzjutalom mellett Edit – aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatója – fogja képviselni Magyarországot a Bostonban megrendezésre kerülő “Az Év Ifjú Adószakembere 2012″ nemzetközi verseny döntőjében.

Nagyon büszkék vagyunk Editre, nem mindennapi elismerés ez egy fiatal jogásznak. Bizonyára életre szóló élmény lesz számára a bostoni döntő, ahol hasonlóan kimagasló eredményt várunk tőle” – mondta François d’Ornano, a GLN budapesi irodájának vezető partnere.

Forrás: Gide Loyrette Nouel sajtóközlemény

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához, vagy a JogIQ Google+-oldalához!

forrás: jogiq.com

Az új szabálysértési törvény április 15-én lépett hatályba, így változtak a kiszabható helyszíni bírság minimum és maximum összegei is. Jelen bejegyzésben erről fog szó esni.

Az  új szabálysértési törvény hatályba lépésével a helyszíni bírság minimum összege 5.000 forint, maximum összege 50.000 forint lehet, azonban hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén ez az összeg 70.000 forint is lehet. A törvény hatályba lépésével egy másik jogszabály is hatályba lépett, amely a fix bírságokat tartalmazza.

Ezek a fix bírságok bizonyos közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandók. Ez azt jelenti, hogy aki a rendeletben meghatározott szabálysértést elköveti, akkor az intézkedőnek nincs mérlegelési jogköre, a kormányrendeletben meghatározott bírságot kell kiszabni. Ezek a bírságok 15.000-50.000 forintig terjedhetnek, szabálysértéstől függően. A kormányrendelet két részre osztja a bírságokat: helyszíni bírság, és pénzbírság. Helyszíni bírságot (alacsonyabb az összege) akkor lehet kiszabni, ha a szabálysértést elkövető elismeri a szabálysértésé elkövetését. Pénzbírság (magasabb az összege) akkor alkalmazható, ha az elkövető nem ismeri el az elkövetés tényét, és az intézkedő feljelenti, szabálysértési eljárásban – ha bebizonyosodik, hogy elkövetésre került a szabálysértés – szabható ki a magasabb pénzbírság. A kormányrendeletben meghatározott szabálysértéseket, és az alkalmazandó bírságokat nem írnám ide, inkább beillesztem a teljes kormányrendeletet.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához, vagy a JogIQ Google+-oldalához!

forrás: motorward.com

Abban biztos vagyok, hogy nem csak engem zavar, amikor valamelyik velem szemben, vagy éppen előttem közlekedő jármű indokolatlanul használja a ködlámpát. Így most ebben a bejegyzésben fogom sorra venni – azt a kevés szabályt -, ami a ködlámpák (ködfényszórók) használatára vonatkozik.

Egyre többször tapasztalom azt, hogy egyes járművezetők előszeretettel (sajnos!!) használják a ködlámpát – mind az első, mind a hátsót – napfényes, tiszta időben, indokolatlanul. Ez persze neki nem zavaró, mert csak a visszajelző lámpát láthatja a műszerfalon, azonban a mögötte, vagy éppen a szembe közlekedőt nagyon-nagyon zavarja, mondhatni vakítja, de legalábbis kellemetlen a fénye. Aki indokolatlanul használja a ködlámpákat, annak azt kívánom, hogy menjen egy olyan gépkocsi mögött 10-15 kilométert, amelyik használja például a hátsó ködlámpát. Biztos vagyok benne, hogy elgondolkozik a ködfényszóró használatán a jövőben, és azt csak indokolt esetben fogja használni. Aki a ködlámpát indokolatlanul használja, az szabálysértést követ el.

A ködlámpák (ködfényszórók) használatára vonatkozó szabályokat a KRESZ-ben találjuk meg. A KRESZ szerint “tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” Aki ezt a szabályt nem tartja be, az elköveti a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, ami miatt figyelmeztetést, helyszíni bírságot, vagy éppen feljelentést alkalmazhat az intézkedő rendőr. Helyszíni bírság esetében 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedő bírság szabható ki, feljelentés esetében 5.000 forinttól 150.000 forintig terjedhet a pénzbírság. Ha másért nem, akkor már csak ezért is érdemes betartani a ködlámpa használatára vonatkozó szabályokat.

A ködlámpára nem csak ezek a szabályok vonatkoznak, hanem különböző műszaki és üzemeltetési feltételeknek is meg kell felelni. A közúti járművek forgalomba helyezésének és a forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet szerint ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel lehet szerelni. Gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és motoros tricikli esetében két darab, oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében, valamint 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében egy-egy darab szerelhető fel. A ködfényszóró csak fehér, vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

További műszaki feltétel, hogy a járművekre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni. A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső, a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet. A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták. A ködfényszóró – kivéve a motorkerékpár ködfényszóróját – a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.

Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni. A hátsó helyzetjelző ködlámpa – a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű – piros fényt bocsáthat ki. A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni. A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt – e bekezdés előírásainak a megtartásával – a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre – ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre – lehet. A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában legyen bekapcsolható.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!

forrás: erdely.ma

Április 10-én nyújtott be egy Jobbikos képviselő törvénymódosítási javaslatot a büntető törvénykönyvről (Btk.) és más törvényekről. A büntető törvénykönyvet módosító javaslat szerint egy büntetőjogi tényállás kerülne beiktatásra a Btk-ba, mégpedig a “Szexuális magatartászavar népszerűsítése” címmel.

A beilleszteni kívánt új tényállás szerint “az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki más azonos nemű személlyel folytatott szexuális kapcsolatot (fajtalanság) illetve egyéb más szexuális magatartászavart nagy nyilvánosság előtt népszerűsít, bűntett követ el.” Büntetendő a továbbiakban “az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is, aki mást, nagy nyilvánosság előtt fajtalanságra, annak eltűrésére, vagy más szexuális magatartászavar tanúsítására rábír, vagy rábírni törekszik.”

A módosító javaslat két minősített esetet is megfogalmaz, mégpedig “ha a tizennyolcadik életévét betöltött elkövető a külön jogszabályban meghatározott tilalmat megszegve a fajtalanságot vagy más szexuális magatartászavart írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján reklámozza vagy ilyen cselekményben közreműködik, kiskorú sérelmére követi el.” Minősített esetnek számít az is a javaslat szerint, ha az előbb említett cselekmény sértettje “az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.”

Ezzel egyetemben a módosító javaslat a szabálysértési törvénybe is új tényállás illesztene be. Az új szabálysértési tényállás kvázi engedményként értékelhető, ugyanis “az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a fajtalanságot, más szexuális magatartászavart nagy nyilvánosság előtt úgy tünteti fel normális szexuális viselkedésként, hogy nem vezeti a népszerűsítés szándéka, az elzárással vagy pénzbírsággal sújtható.” Tehát aki a magatartászavarát úgy tünteti fel, hogy nem a népszerűsítés szándéka vezérli, az csak szabálysértést követ el.

Az előterjesztés célja az, “hogy gátat szabjon a szexuális szabadosság, különösen az abnormális- , különböző szexuális devianciák egyre fokozódó társadalmi térnyerésének. Sajnálatos módon napjaink alapvető problémájává vált, hogy a szexualitás terén rendre keveredik a normalitás és a deviancia, mintha a hagyományos értelemben vett férfi és nő szexuális kapcsolata — különösen a társadalmi reprodukciót tekintve — semmiben sem különbözne a szexuális magatartászavaroktól. Az előterjesztés leszögezi, hogy egy férfi és egy nő kapcsolata, vagyis a heteroszexualitás semmilyen tekintetben nem azonos a homoszexualitás, a transzneműség, transzvesztitizmus, biszexualitás és a pedofil magatartással, ezért azt jogi téren is védelem illeti meg . Sajnálatos módon, az elmúlt évtizedekben a már napjainkra „tabuvá” vált problémához senki nem mert érdemben hozzányúlni, így a már kialakult tendencia maximálisan alkalmas a jövő generációk egészséges szexuális szokásának veszélyeztetésére. Az előterjesztés alapvetése, hogy a szexuális irányultság minden embernek szuverén joga, így az csak az alanyra- és senki másra nem tartozik, ezért azt propagálni, reklámozni másokra közvetlenül- vagy közvetve rákényszeríteni nem szabad. A szexuális magatartászavarok szabályozása és azok propagandájának tiltása illeszkedik Magyarország Alaptörvényének szellemiségéhez, így a gyermekek érdekeinek és jogainak védelme, ezen a kényes területen is indokolt.”

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!