JogIQ

Jóri András a hitelinformációs nyilvántartások állami kezelésbe vételét kezdeményezte a jogalkotónál. Az utóbbi hónapokban megkezdődött a negatív lista mellett üzleti alapon működő, a jó adósokról is adatokat tároló nyilvántartások kiépítése pénzügyi vállalkozások által. Ezen rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapul. Az önkéntes hozzájárulást azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.

A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósokról, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza. A közelmúltban megkezdődtek az előkészületei több teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének.

A pénzügyi vállalkozások által működtetett rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapul. Az önkéntes hozzájárulást azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.

A több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén – hangsúlyozta a biztos. Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja.

E szabályozás keretében lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés. Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a biztos kezdeményezte a központi hitelinformációs rendszer szabályozására vonatkozó rendelkezések módosítását.

Dr. Jóri András állásfoglalása az ügyben:

Tisztelt Miniszter Úr!

A központi hitelinformációs rendszerrel kapcsolatban több, mint tíz esztendeje folynak Magyarországon a viták. Hivatali elődeimmel együtt én is számos esetben vizsgáltam a téma adatvédelmi, alkotmányossági kérdéseit. Engedje meg, hogy a következőkben tájékoztassam a hitelinformációs rendszerrel összefüggő álláspontomról és javaslatomról.

A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósokról, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza. A KHR működtetésének jogi kereteit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott hatósági engedély alapján a KHR kezelője egy pénzügyi vállalkozás, a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Társaság), mely a KHR működtetését kizárólagos tevékenységként látja el.

Az érintettek tájékoztatása és sajtóhírek szerint a közelmúltban elindultak az előkészületei az immár teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének. Az üzleti alapon működő teljes körű hitelinformációs rendszer látszólag a hiteladósok „önkéntes” hozzájárulásán alapulna. Az önkéntes hozzájárulást azonban adott esetben kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.

A több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén. Álláspontom szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja. E szabályozás keretében lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés. Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható.

A fentiekre tekintettel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglalt, a központi hitelinformációs rendszer szabályozására vonatkozó rendelkezések módosítását, és kérem ehhez Miniszter úr támogatását. A módosítás előkészítése során magam és munkatársaim készséggel állunk rendelkezésre.

Forrás: Adatvédelmi Biztos

Éppen most olvasgatom a Mondom a magamét blogot, és az utolsó bejegyzés nagyon érdekes, elgondolkodtat, legalábbis jogászi körökben, így gondoltam megemlítem én is a blogon. A bejegyzés lényege, hogy a blog szerzőjének egy tárgyalása elmarad az ügyfele jogos, és igazolt távolléte miatt, emiatt a meghatalmazott ügyvéd az ellenérdekű fél ügyvédjét telefonon értesítette, hogy feleslegesen ne autózzon el a tárgyalásra, ugyanis a tárgyaláson nem fog történni semmi, csak annyi, hogy elhalasztják. Az ellenérdekű ügyvédnő ezen meglepődött, és megköszönte az értesítést, és mindketten arra jutottak, hogy a régi ügyvédjelölteket még megtanították az ügyvédi etikára… Érdemes elolvasni a teljes bejegyzést.

Mint egy korábbi bejegyzésemben, most is megemlítem, hogy a politikát messze kerülöm a blogomon – amihez tartani is akarom magam -, de egy 2010. augusztus 18-án kelt alkotmánymódosító törvényjavaslat mellett nem mehettem el anélkül, hogy ne említeném meg. A módosító javaslatot három Jobbikos képviselő terjesztett elő, mégpedig Dr. Staudt Gábor, Szilágyi György, és Vona Gábor. A módosító javaslat a következőket tartalmazza:

A javaslat általános indokolásában pedig a képviselők a következőket fogalmazták meg: “A rendszerváltás éveiben sajnálatos módon elmaradt a magyar közélet megtisztítása azon személyektől, akik tevékeny szerepet vállaltak a korábbi szocialista államélet irányításában, az állampárt vezető tisztségviselőiként vagy a fegyveres szervezetek vezetőiként közreműködtek a magyar nép elnyomásában, a kommunista diktatúra fenntartásában. Az immáron szabad magyar nemzet jogos igénye, hogy az elnyomó hatalmat megtestesít ő egykori funkcionáriusok ne vehessenek részt a mai demokratikus közélet alakításában – különösen az állami döntések meghozatalában – ne viselhessenek közhivatalt, illetve ne gyakorolhassanak befolyást állami vagy önkormányzati vállalatokban viselt tisztségeiken keresztül a nemzetgazdaság folyamataira . Az alaptörvényi szabályozás jogpolitikai indoka az, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus hagyományaihoz igazodóan szükséges a szocialista korszak személyzeti politikájával történ ő elvi szakításról a lehető legmagasabb jogalkotási szinten rendelkezni , másrészt ebben az esetben az Alkotmány rögzítene egységes és kötelező keretszabályokat minden olyan, alacsonyabb szintű jogszabály számára, amely nem egyszer szerteágazó módon rendezi a módosítás által érintett vezetők jogállásának egyes kérdéseit.”

Arról sajnos nem sikerült információt megszereznem, hogy az NKH mikor indította a Nagy KRESZ-teszt nevű programját, de szerintem ez nem is lényeges, inkább a hasznosabb információkat osztanám meg.

Az Integrátor Fórum oldal fejlécében fedeztem fel, hogy az NKH segítségével tesztelhetjük KRESZ-tudásunkat. Rögtön el is látogattam az oldalra, ahol a következő kép fogadott:

Mivel úgy láttam, hogy bárki regisztrálhat a rendszerbe, így meg is tettem egy rövid regisztrációs adatlap segítségével. A regisztrációs lapon a következő adatokra van szükség: email cím, ami később a felhasználó nevünk lesz; jelszó, valamint annak megerősítése; korunk; nemünk; lakóhelyünk; foglalkozásunk; rendelkezünk-e jogosítvánnyal. A regisztrációs lap kitöltését követően el kell küldeni, majd néhány másodperc múlva kapunk egy megerősítő emailt, amelyben az abban leírtakat kell követni.

Amennyiben a megerősítő emailben leírtakat végrehajtottuk, akkor már a KRESZ-teszt belépő oldalán az email címünkkel és az általunk választott jelszóval beléphetünk a rendszerbe, ahol a következő kép fogad:

A listán szereplő tesztek közül kiválasztjuk a minket érdeklő tesztet, és máris tesztelhetjük a tudásunkat. Én az oldal kipróbálása során az autóvezetők részére szóló tesztet választottam, így a következő kép fogadott:

A “Következő” gombra kattintva kezdődik a teszt, ami 14 kérdésből áll, íme az első kérdés:

A teszt kitöltése után a rendszer ellenőrzi, hogy milyen eredményt értünk, valamint azt is le lehet ellenőrizni, hogy mely kérdésekre adtunk jó, illetőleg rossz választ.

Az oldalt az alábbi oldalon érheti el:

http://217.173.42.106/NKH/LMS/Login.aspx

Néhány nappal ezelőtt lehetett olvasni és hallani a hírekből, hogy augusztus 23-tól november 13-ig nem lehet aláírást gyűjteni népszavazáshoz, illetve népi kezdeményezéshez. A törvény szerint a választásokat megelőző és az azt követő 41 napon belül a folyamatban lévő aláírásgyűjtéseket fel kell függeszteni, és az addig összegyűjtött íveket le kell adniuk a kezdeményezőknek. Ez azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtést a két időpont között fel kell függeszteni, ami nem érinti az aláírásgyűjtésre szánt határidőt. A választások után, vagyis november 13-tól újra lehet folytatni az aláírásgyűjtést a kezdeményezőknek. Jelenleg 14 kezdeményezés van folyamatban, ennek jártam utána, hogy melyek ezek:

1. 413/2010. OVB határozat: “Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy április 22. a Föld Napja munkaszüneti nap legyen.”

2. 415/2010. OVB határozat: “Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 131. paragrafusának módosítását úgy, hogy az éves alapszabadság minden munkavállaló esetén egységesen harminc nap legyen, a munkavállaló életkorától függetlenül.”

3. 3/2010. OVB határozat: “A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény – a továbbiakban: kisebbségi törvény – 61. § 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § 1. bekezdésében a „Magyarországon honos népcsoportok” felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.”

4. 356/2009. OVB határozat: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ában szabályozott panasz tárgyában hozott döntés ellen – a törvényben foglalt feltételek nem teljesítése esetén – a panaszos bírósághoz fordulhasson igényének érvényesítése végett?”

5. 29/2010. OVB határozat: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza azt, hogy ha a polgármester az eskü, vagy a fogadalom letételét megtagadja, úgy a polgármesteri tisztség a megtagadással megszűnik?”

6. 27/2010. OVB határozat: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy amennyiben a polgármester a képviselő-testület (közgyűlés) ülésén egy éven át nem vesz részt, úgy a polgármester megbízatása megszűnik?”

7. 387/2010. OVB határozat: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen legyen a polgármesteri tisztséggel?”

8. 385/2010. OVB határozat: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt módosítsa oly módon, hogy az Országos Választási Bizottság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni az Országos Választási Bizottság, a területi választási bizottságok, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok és a helyi választási bizottságok levelezési címét, fax-számát, elektronikus – levelezési címét, valamint a honlapjainak interneten történő elérhetőségét?”

9. 381/2010. OVB határozat: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt módosítsa oly módon, hogy az Alkotmánybíróság köteles a honlapján a beérkezett indítványok iratát, továbbá az indítvánnyal kapcsolatban hivatalból beszerzett (jogalkotói, szakértői stb.) véleményt a beérkezést követő napon nyilvánosságra hozni?”

10. 351/2010. OVB határozat: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a Molotov-Ribbentrop paktum miatt áldozatul esett Finn, Észt, Lett, Litván, Lengyel, Fehérorosz, Ukrán, Román áldozatok méltóságát azáltal sérti, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum következtében kialakult harci események, annektálások, kitelepítések és népirtás tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”

11. 350/2010. OVB határozat: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a Vörös Khmerek által elkövetett népirtás áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a Vörös Khmerek által elkövetett népirtás tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”

12. 349/2010. OVB határozat: “”Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a Katyńi vérengzés áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a Katyńi vérengzés tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”

13. 172/2010. OVB határozat: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott kormányprogram a miniszterelnök megválasztásáról szóló határozat mellékleteként a Magyar Közlönyben közzétételre kerüljön?”

14. 399/2009. OVB határozat: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplésvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek?”