Állami beavatkozást sürget az adatvédelmi biztos a pozitív adóslista ügyében
Jóri András a hitelinformációs nyilvántartások állami kezelésbe vételét kezdeményezte a jogalkotónál. Az utóbbi hónapokban megkezdődött a negatív lista mellett üzleti alapon működő, a jó adósokról is adatokat tároló nyilvántartások kiépítése pénzügyi vállalkozások által. Ezen rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapul. Az önkéntes hozzájárulást azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.
A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósokról, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza. A közelmúltban megkezdődtek az előkészületei több teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének.
A pénzügyi vállalkozások által működtetett rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapul. Az önkéntes hozzájárulást azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.
A több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén – hangsúlyozta a biztos. Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja.
E szabályozás keretében lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés. Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a biztos kezdeményezte a központi hitelinformációs rendszer szabályozására vonatkozó rendelkezések módosítását.
Dr. Jóri András állásfoglalása az ügyben:
Tisztelt Miniszter Úr!
A központi hitelinformációs rendszerrel kapcsolatban több, mint tíz esztendeje folynak Magyarországon a viták. Hivatali elődeimmel együtt én is számos esetben vizsgáltam a téma adatvédelmi, alkotmányossági kérdéseit. Engedje meg, hogy a következőkben tájékoztassam a hitelinformációs rendszerrel összefüggő álláspontomról és javaslatomról.
A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósokról, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza. A KHR működtetésének jogi kereteit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott hatósági engedély alapján a KHR kezelője egy pénzügyi vállalkozás, a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Társaság), mely a KHR működtetését kizárólagos tevékenységként látja el.
Az érintettek tájékoztatása és sajtóhírek szerint a közelmúltban elindultak az előkészületei az immár teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének. Az üzleti alapon működő teljes körű hitelinformációs rendszer látszólag a hiteladósok „önkéntes” hozzájárulásán alapulna. Az önkéntes hozzájárulást azonban adott esetben kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.
A több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén. Álláspontom szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja. E szabályozás keretében lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés. Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható.
A fentiekre tekintettel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglalt, a központi hitelinformációs rendszer szabályozására vonatkozó rendelkezések módosítását, és kérem ehhez Miniszter úr támogatását. A módosítás előkészítése során magam és munkatársaim készséggel állunk rendelkezésre.
Forrás: Adatvédelmi Biztos







