JogIQ

Nem újdonság, idén január 1-jétől van arra lehetőség, hogy bármelyik járműtulajdonos (üzembentartó) bejegyeztesse a járműnyilvántartásba telefonszámát, vagy email címét.

Egy kicsit visszakanyarodnék néhány hónappal korábbra. Októberben írtam egy bejegyzést arról, hogy hogyan fognak változni a kerékbilincselés szabályai. Ebben a bejegyzésben a következőket írtam: “január 1-től lehetőség lesz arra, hogy az Országos Járműnyilvántartóba az üzembentartóra vonatkozó olyan adat kerüljön be, ami az elérhetőségét jeleníti meg. Így a közterület-felügyelet telefonon értesítheti a jármű üzembentartóját, hogy a bilincselés folyamatban van, de ha az üzembentartó jelzi, hogy 15 percen belül a szabálysértést megszünteti, akkor a bilincselésre nem kerül sor”. Erre sor is került, hiszen a 35/2000. BM rendelet 43/B. § – a lehetőséget biztosít minden járműtulajdonos (üzembentartó) részére, hogy bejegyeztesse az elérhetőségét. A rendelet a következőképpen fogalmaz:

A tulajdonos (üzembentartó) kérelme alapján, illetve egyéb kérelmére indult közlekedési igazgatási eljárás során kérésére a járműnyilvántartásba be kell jegyezni a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét, valamint az ezen adatokban bekövetkezett változást.

Ez, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni nem tudom. Azt sem tudom jelenleg megmondani, hogy van-e egyáltalán valami formanyomtatvány az ilyen jellegű bejelentésekre, kérelmekre. De véleményem szerint, ha a tulajdonos ír egy kérelmet, hogy szeretné az elérhetőségét bejegyeztetni a járműnyilvántartóba, akkor minden további akadály nélkül meg is teszik. Itt a kérdés az, hogy mennyire vannak erre felkészülve technikailag az Okmányirodák.

Remélem működni fog, hiszen nagyon hasznos lehetőség.

Március hónapra alkalmazható üzemanyagárak (március 1-je és március 31-e között):

Ólmozatlan motorbenzin (ESZ 95): 317 Ft/l

Gázolaj: 298 Ft/l

LPG autógáz: 179 Ft/l

Március elsejétől a mobilszolgáltatóknak valamennyi, az Európai Unió területén mobilinternet-roamingot használó ügyfelük számára lehetővé kell tenniük, hogy a szolgáltatás igénybe vételekor választhassanak egy olyan felső határt, amelynél az adott időszakban csak a fogyasztó külön kérésére lehet magasabb az adatforgalomért fizetendő számla.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. júniusi rendelete szerint a szolgáltatók több korlátot is megállapíthatnak, akár összegben, akár adatforgalomban meghatározva a limitet. A megállapított limitek közül az úgynevezett alapértelmezett összeghatár a számlázási időszakban nem haladhatja meg a nettó 50 eurót, azaz a rendelet hatálybalépésekor megállapított árfolyamon számítva a mintegy bruttó 17,710,- forintot*.

Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője (HFJK) szerint ez a megoldás nagyban javítja a fogyasztók helyzetét és hozzájárul ahhoz, hogy ne legyenek sokkoló számlák, azaz a jövőben ne fordulhasson elő, hogy valaki egy néhány napos külföldi tartózkodás és átlagos internetezés után több 10-, vagy esetleg 100 ezer forintos mobilinternet-roaming számlával szembesüljön.

A HFJK ezért felhívja az Európai Unió tagállamaiba utazók figyelmét arra, hogy éljenek a lehetőséggel, kérjék szolgáltatójuktól a megfelelő határérték beállítását, egyben elvárja a szolgáltatóktól, hogy mielőbb, minél szélesebb körben tájékoztassák ügyfeleiket a lehetőségről, illetve annak igénybe vételi módjáról.

A rendelet szerint a szolgáltatók a korlátot adatmennyiségben is kifejezhetik, feltéve, hogy az ügyfeleket előre tájékoztatják a megfelelő pénzügyi vonzatokról. Amennyiben a szolgáltató a határt adatmennyiségben szabja meg, akkor sem lehet az egyik felkínált határ a nettó 50 eurós alapértelmezett értéknél magasabb.

A rendelet értelmében július 1-jétől az 50 eurós határ beállítását minden olyan ügyfélnél alkalmazni kell, aki nem választott más értéket. A szolgáltatóknak a barangoló ügyfeleiket SMS-sel, e-mail üzenettel, vagy a számítógépen felugró ablakkal tájékoztatniuk kell arról, hogy elérték a pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80 százalékát. Biztosítani kell az ügyfelek számára a jogot, hogy kérjék szolgáltatójuktól az ilyen értesítések küldésének megszüntetését, illetve hogy bármikor díjmentesen kérjék a szolgáltatás visszaállítását.

Ha az ügyfél forgalma túllépi a pénzben, vagy adatban megállapított korlátot, akkor a szolgáltatónak szintén üzenetet kell küldenie, és jeleznie kell, hogy a felhasználó hogyan kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetni a határértéken felüli egységekhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben a barangolást végző ügyfél nem válaszol a kézbesített értesítésnek megfelelően, a szolgáltatónak haladéktalanul meg kell szüntetnie a barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását, nem számolhat fel további díjat, kivéve, ha és ameddig az ügyfél kéri a szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását.

2010. november 1-jétől, amennyiben a barangolást végző ügyfél pénzügyi vagy adatforgalomra vonatkozó limit-funkciót igényel, vagy annak megszüntetését kéri, a váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés más részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz.

Az uniós barangolásról szóló rendelet hatálya csak az EU tagállamokra, valamint Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre terjed ki, ezért Takács Péter a más országokba utazóknak azt javasolja, hogy indulás előtt minden esetben érdeklődjenek a roaming, ezen belül a mobilinternet (adatroaming) tarifákról a www.tantusz.nhh.hu portálon, illetve szolgáltatójuknál.

(*A roaming rendelet hatályba lépésekor megállapított referencia árfolyam 283,26 Ft/Euró)

Forrás: NHH

Kapcsolódó jogszabály:

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról

Talán elmondható, hogy a legtöbbet változó jogszabály mostanában a közigazgatási bírsággal kapcsolatos jogszabály, hiszen 2-3 havonta mindig változik valamit. Holnaptól, azaz március 1-jétől ismételten változik, most éppen a hatáskör és illetékességi szabályok.

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. Kormányrendelet holnaptól hatályos rendelkezése szerint az 1988. évi I. törvény 21. §-ban meghatározott szabályszegések miatt (megengedett legnagyobb sebesség, vasúti átjárón áthaladás, forgalomirányító fényjelző készülékek jelzései, megállás és várakozás, autópálya leállósávjának igénybevétele, behajtási tilalom, korlátozott övezetre (zóna) , kötelező haladási irány, természet védelme)

• bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatása a Rendőrsége lett kijelölve;
• első fokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel a Vas megyei rendőrfőkapitány;
• másodfokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel a budapesti rendőrfőkapitány rendelkezik hatáskörrel.

A bírságolással kapcsolatos eljárás során az ügyfél részére az eljárás irataiba való betekintés lehetőségét az ügyfél lakcíme vagy székhelye szerint illetékes rendőr-kapitányságon kell biztosítani, továbbá az ügyfél a fentebb felsorolt szabályok megsértését (megengedett legnagyobb sebesség, vasúti átjárón áthaladás, forgalomirányító fényjelző készülékek jelzései, megállás és várakozás, autópálya leállósávjának igénybevétele, behajtási tilalom, korlátozott övezetre (zóna) , kötelező haladási irány, természet védelme) igazoló képfelvételeket elektronikusan, egyedi azonosításra alkalmas módon is megtekintheti.