A szerzői jogi törvény az oktatási, nevelési célú előadások széles körét mentesíti a jogdíjfizetés alól. Az Artisjus ezen túl is törekszik arra, hogy a kicsik a legkönnyebben jussanak zenéhez, irodalomhoz, meséhez.
A magyar jogalkotó a nemzetközi és európai uniós szabályok adta keretek között a legszélesebb körben biztosít mentességet az óvodai, iskolai célú előadásoknak. Mindaddig, amíg ezek a nevelési programban, tantervben foglaltak szerint valósulnak meg, nem kell jogdíjat fizetni. Mindegy tehát, hogy az előadás az óvodában, iskolában vagy azon kívül (például könyvtárban) történik.
A nyilvános iskolás, óvodás előadások esetén a szerzőknek csak akkor kell jogdíjat fizetni, ha belépődíj van, illetve ha a külső előadónak fellépti díjat, gázsit fizetnek.
Az Artisjus arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítsa a kedvezményt, akkor is, ha a szervező maga nem ismeri a mentesülés lehetőségét.
Természetesen a népmesék, népdalok, illetve a 70 évnél régebben elhunyt szerzők alkotásai bármilyen esetben, akár kereskedelmi céllal is jogdíjmentesen használhatók fel.
Forrás: Artisjus




at 10:57
Ez most nem értem. Abból, amit írtál, azt látom, hogy enyhültek a feltételek, szóval hogy már korábban is így volt. Máshol meg azt látom, hogy az egész mesélősdi-jogdíjasdi új dolog.
Szóval most hogy van, idáig is volt jogdíjkötelezettség, csak most már ovi/isi mentes, vagy idáig nem volt, de most már lesz, kivéve ovi/isi?
at 08:56
Amennyiben pl. egy meseestért belépődíjat kérnek, vagy belépődíjat nem, de a felolvasónak gázsit fizetnek, akkor jogdíjas. Azonban pl. egy óvodán belül rendezett felolvasóest nem jogdíjas, de ugyanez a helyzet, ha pl. egy színházban van a felolvasóest, és azért nem kérnek belépőt, és a fellépő sem kap gázsit, akkor sem jogdíjas, mert a szerzői jogi törvény az oktatási, nevelési célú előadások széles körét mentesíti a jogdíjfizetés alól, így ezt is.
at 11:08
S mi a helyzet azokkal a népmesékkel, amelyek csak egy bizonyos kiadó gondozásában láttak napvilágot? Ilyen esetekben van-e jogdíj? Mert nyilván valaki gyűjtötte, valaki a szöveget gondozta, s megint valaki előkészítette a nyomtatásra, illetve kinyomtatta, míg eljutott hozzám a népmese. Hogy lehet felhasználni a meséket, ha csak egy kiadó gondozásában jelent meg, illetve (általam) csak egy ismert gyűjteményben van meg?