Változni fog a Rendőrség Szolgálati Szabályzata
A 2007-ben módosított Rendőrség Szolgálati Szabályzat hamarosan módosulni fog ismételten. A módosítás több szakaszt is érint. A módosításban vannak olyan szakaszok is, amelyek a jogot nem ismerő állampolgárok, valamint a mindennapi emberek számára is érdekes lehetnek. Jelen bejegyzésemben a jelentősebb módosításokat fogom megemlíteni, némi magyarázattal.
57. § helyébe a következő lép:
“57. § (1) bekezdés: A rendőr szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után ? a jogszerűség és a szakszerűség követelményeire tekintettel ? az arányosság elvének figyelembevételével kényszerítő eszközt alkalmazhat. Ha a figyelmeztetés a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, a kényszerítő eszköz előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazható.”
A módosítást megalkotók szerint azért volt szükség a módosításra, hogy a Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök szakszerűen, az arányosság követelményeinek betartásával kerüljenek alkalmazásra. Ezen szakasz további bekezdéseiben a tervezet leírja, hogy ha a rendőr kényszerítő eszközt alkalmazott, akkor az arról szóló jelentésnek mit kell tartalmaznia.
Az 58. § helyébe a következő lép:
“58. § (1) A kényszerítő eszközök Rtv. szerinti meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés alá vont magatartása, ellenszegülésének mértéke indokolja, illetve az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.
(2) Az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából a rendőr az alábbiak szerint tesz különbséget:
a) passzív ellenszegülést tanúsító személy, aki a számára adott rendőri utasításokat nem hajtja végre, de tevésben megnyilvánuló ellenszegülést nem mutat;
b) aktív ellenszegülést tanúsító személy, aki nem veti magát alá a rendőri intézkedésnek, magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni;
c) támadó magatartást tanúsító személy, aki az intézkedő rendőrre rátámad.(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:
a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, ?a törvény nevében? szavak előrebocsátásával,
b) figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik”
Ez is fontos módosítás, hiszen a törvényalkotó bevezeti a passzív ellenszegülés, aktív ellenszegülés, és támadó magatartás fogalmát. A módosítás ezen passzusa leírja a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőző felszólítások sorrendjét.
Az 59. § is jelentősen fog változni, de én csak a (2) bekezdést említeném meg:
“A testi kényszer alkalmazása során a rendőr önvédelmi fogásokat is használhat, de ? a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, vagy a támadás elhárítása kivételével ? ütést vagy rúgást nem alkalmazhat.”
Az 59. § módosítása a testi kényszer alkalmazását pontosítja, megtiltja az ütést, rúgást.
A 61. § helyébe a következő lép:
“?(5) A rendőrbot, vagy a vele egy tekintet alá eső bármely más eszköz alkalmazásakor az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, a derékra, a gyomorra vagy a hasra irányuljon, illetve súlyos sérülést okozzon. Tilos ütést mérni a halántékra, a torokra, a vesékre, illetve a nemi szervekre.?
(2) Az R. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
?(7) A csapaterő alkalmazásával egyidejűleg, illetve tömegoszlatás során a tömeg oszlatására vagy zárt térben kialakult ellenállási góc felszámolására vegyi eszköz alkalmazható”
A módosítás előírja, hogy a rendőrbot, valamint a vele egy tekintet alá eső más eszközzel az ütést a támadó végtagra kell mérni, valamint az ütésnek kerülnie kell a fejre, derékra, gyomorra, vagy hasra történő ütést. A módosítás szerint tilos lesz ütést mérni torokra, halántékra, vesére, valamint a nemi szervekre.
A 74. § helyébe a következő lép:
“(4) Az első és második felszólításban közölni kell a feloszlatás okát, a megvalósított jogsértés megjelölését, a helyszínről való eltávozás irányát. A harmadik, egyben utolsó felszólításban közölni kell a feloszlatás tényét, a helyszínről való eltávozás irányát és a ?törvény nevében? szavak előrebocsátásával a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezését. Az utolsó felszólítás végén figyelmeztetni kell a résztvevőket arra is, hogy további felszólításra már nem kerül sor. Ha a rendőri csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a rendőri fellépést haladéktalanul meg kell kezdeni, amellyel egyidejűleg az első felszólítást is meg kell tenni.
(5) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:
a) passzív ellenszegülés esetén testi kényszert,
b) aktív ellenszegülés és támadó magatartás, illetve passzív ellenszegülést tanúsító felfegyverkezett tömeg esetén rendőrbotot, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát, vízágyút, pirotechnikai eszközt, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást, valamint ? a 61. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint ? vegyi eszközt,
c) a rendbontók kiemelésére, elfogására elfogóhálót.(6) Tömegoszlatás során a rendőr a védőpajzsot maga előtt tartva a tömeget az adott helyről kiszoríthatja.
(7) A kényszerítő eszközök, így különösen a vízágyú és az ingerlőgáz alkalmazására minden esetben a rendőri műveletet irányító parancsnok parancsára kerülhet sor, amelyben egyúttal az alkalmazás módját is meghatározza. A rendőri műveletet irányító parancsnok parancsára a vízágyú vízsugara színező festékanyaggal, ingerlő gázzal keverhető.?
(2) Az R. 74. § a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
?(8) Tömegoszlatás során tilos gumilövedéket és kardlapot alkalmazni.”
Ezen módosítás a tömegoszlatásra irányuló szabályokat egészíti ki, és pontosítja. Jelentős módosításokat tartalmaz, úgy mint: tömegoszlatáskor tilos használni gumilövedéket, valamint tilos lesz használni kardlapot; változik a felszólítás szabálya, melyben elő kell adni a jogsértő cselekmény megjelölését, a felszólítás okát, valamint a távozás irányát; a módosítás tételesen felsorolja, hogy tömegoszlatáskor a Rendőrség milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat.
A módosítás még jelentős változásokat tartalmaz, de azok elég speciális területre koncentrálódnak, így a módosítás többi részét nem említeném meg.
Felhívnám a figyelmet, hogy ezen módosítás MÉG NEM HATÁLYOS, hatályba lépésének időpontjáról még nincsen információ.
Kapcsolódó jogszabály:
