Egy törvényjavaslat alapjaiban újraszabályozza a Btk. szerinti egyesülési joggal visszaélés tényállását
Éppen az előző percekben nézegettem a benyújtott törvényjavaslatokat, és amin megakadt a szemem az szintén a Btk. módosítását célozza meg, de most az egyesülési joggal visszaélés tényállását.
A javaslat értelmében a feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében való részvétel büntetése nem vétség és egy évig, hanem bűntett és három évig terjed ő szabadságvesztés. Ennek a halmazati szabályok alkalmazása szempontjából van jelentősége, hiszen a tényállás szubszidiárius, vagyis csak akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
Emellett a törvényjavaslat új elkövetési magatartásként büntetni rendeli a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételt is, amennyiben az a köznyugalom megzavarásár a alkalmas módon történik. A köznyugáIOm megzavarására alkalmasság biztosítja, hogy a rendelkezés megfeleljen az ultima ratio (végső eszköz) követelményének és biztosítja a különbséget az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendelet 10/C . (2) bekezdésében foglalt szabálysértéstől. A javaslat nem követeli meg a köznyugalom megzavarásának bekövetkezését, elegendő, ha a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel objektíve alkalmas erre.
