Közlekedés lakó-pihenő övezetben
A STOP-táblás bejegyzésemnél vetette fel az egyik hozzászóló, hogy hasznos lenne kitárgyalni a lakó-pihenő övezetben való közlekedést is, így most jelen írásomban meg is teszem. A közlekedési “kódexünk” 39/A. § alatt tárgyalja a lakó-pihenő övezetben való közlekedés rendjét.
A KRESZ ezen szabályozását még 1984-ben iktatták be. Már akkor is felismerték, hogy az egyre növekvő járműforgalmat mesterségesen ki kell szorítani az olyan életterekből, amelyeknek az alapkoncepciója az, hogy olyan övezetet hozzanak létre, ahol az ott lakók nyugodtan, zavarás mentesen, minél kisebb levegőszennyezettségben, zajban éljenek.
A lakó-pihenő övezet kezdetét és végét jelzőtábla jelzi, ahova csak a következő járművek hajthatnak be:
- kerékpár;
- az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi;
- az ott lakók, és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi;
- az oda látogatókat szállító autóbusz;
- az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi;
- az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.
A lakó-pihenő övezetben maximum, vagyis legfeljebb 20 km/h sebességgel lehet közlekedni. Ilyen övezetben fokozottan ügyelni kell a gyalogosok, gyermekek, kerékpárosok biztonságára. Amennyiben a lakó-pihenő övezetben járda nincsen, akkor a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, de a járművek forgalmát szükségtelenül nem akadályozhatják (pl. úton beszélgethetnek, játszhatnak). Itt meg kell jegyezni, hogy a gyalogosok részére fennáll az úttestre lépés előtti meggyőződés kötelezettsége. Járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.
Az előző bekezdésben említett, a gyalogosok részéről történő akadályoztatás azt jelenti, hogy a gyalogosok az úttesten ideiglenes akadályt képeznek az úttesten közlekedő járművek részére.
Kérdés:A lakó-pihenőövezet elhagyásakor mik az elsőbbségi szabályok útkereszteződésben?
@Ikkey: Külön szabályozás nincs rá. A lakó-pihenő övezetekben is általánosságban jelzőtáblával van szabályozva, vagy ha jelzőtáblával nincs, akkor jobb kéz szabály.
Kérdésem a lakó-pihenőövezet elhagyásakor érvényes kresz-szabályokra vonatkozik-nevezetesen,kinek van elsőbbsége,ha a lakó-pihenőövezet végre tábla egyéb jelzőtáblával nem szabályozott útkereszteződésben van?
-Véleményem szerint itt nem érvényes a jobbkézszabály.
@Ikkey: Ha az útkereszteződés nincsen jelzőtáblával szabályozva, akkor az útkereszteződés egyenrangúnak minősül, vagyis a jobbkéz-szabály az irányadó.
-És ha a lakó-pihenő övezetből kivezető út szintkülönbséggel csatlakozik?
@Ikkey: Ez egyértelmű, hiszen ha a két út nem szintben csatlakozik egymáshoz, akkor nem útkereszteződésnek minősül. Így, jelen esetben amit Ön említett, a lakó-pihenő övezetből kivezető útról érkezőnek elsőbbségadási kötelezettsége van mielőtt a másik útra hajt.
Én lakó, pihenő övezetben lakom és a szomszédnak mindig vasárnap reggel (ezen a héten szombaton(is))8 órakkor jut eszébe , hogy fát apritson tűzelőnek , és erre kelek hétvégente reggel zárt ablakok mellett.
Szerintem ez a zajszennyezés pláne lakó és pihenő övezetben.
Vajon jól godolom??
@morfeussz: Igen, sajnos mindenhol akad ilyen önkéntes hobbikertész vasárnaponként. De a csendháborítás nincsen időhöz kötve, így azt bármikor el lehet követni a 218/1999. Kormányrendelet 6. §-a szerint: “Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja.”
Szia. Ehhez a mondathoz szeretnék segítséget kérni: “Járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.” Az egyik szembeszomszédunk folyamatosan több kocsival parkol az úttesten, a másiknak a napi rendszerességű látogatói teszik ugyanezt, annak ellenére, hogy mindkettejüknél vannak kocsibeállók (ahová beállni és ahonnan kiállni természetesen sokkal kényelmetlenebb, mint az út szélén tenni ugyanezt). Szóval az a kérdésem (nem értek hozzá, nem én vezetek), hogy mit takar az “erre kijelölt terület”. Jó lenne, ha végre normálisan hozzáférhetnénk a saját kocsibeállóinkhoz ebben a nagyon keskeny utcában.
Szia chanel,
régóta nem kaptál választ a kérdésedre, így kérlek, fogadd el tőlem.
A pontos válaszhoz előbb tisztázni kell néhány olyan dolgot, amelyről nem írtál, pedig fontos szempont:
Az utcátok csak út/úttest, vagy van rajta/mellette járda?
(Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgál.
Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
Járda: az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része, de a gyalogút nem járda.)
Bocs a dedós módszerért, de a fogalmak helyes ismerete adja a megoldást.
Ha van járda:
bárhol megállhatsz, bárhol várakozhatsz az általános szabályok szerint.
Ha nincs járda:
akkor CSAK a kijelölt helyen.
Mitől lesz kijelölt egy várakozóhely?
1. A várakozóhely táblától, amely a helyét, módját, olykor a típusát (személy, teher, súly határ..)jelzi és
2. útburkolati jelzéssel.
Összegezve:
- ha van járda: bárhol
- ha nincs járda: csak a várakozóhely tábla hatálya alatt és ahol útburkolati jellel jelölték.
További szempontok:
“ha végre normálisan hozzáférhetnénk a saját kocsibeállóinkhoz” – ez egy másik KRESZ szabály,
“ebben a nagyon keskeny utcában” – ez megint egy másik KRESZ szabály.
Sziasztok!
Én nemrégen buktam meg ‘A’ típusú forgalmi vizsgán, a következőképpen: a lakó-pihenő övezet melletti úton haladtunk, mikor a vizsgabiztos a következő utasítást adta: “a következő lehetőségnél balra”.. én pedig miután meggyőződtem arról, hogy a kérdéses utca nem ellenirányú, be is fordultam oda.. de jajj nekem, ez egy lakó-pihenő övezet volt.
Most viszont, miután elolvastam a fenti szabályokat, számomra még mindég nem tiszta, hogy motorkerékpárral be szabad-e oda hajtani? Nekem az a mondat, hogy:
“az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, (…)”
egyértelműen azt jelenti, hogy motorral be szabad oda hajtani, hiszen rajta van az engedélyezőlistán! Vagy motorral is csak akkor, ha ott lakok, vagy látogatok? Mert ez esetben szerintem nagyon félreérthető ez a fenti mondat.
Köszi:
potty
A következő eset történt velem.Ahol lakom több párhuzamos utca is van amelyek lakó-pihenő övezetek.Az utcákat merőlegesen öszekötő utak kötik össze.Egyik nap az egyik utcán haladva kiszaladt elém egy kb.1 éves kisgyerek.Megálltam és megvártam amíg az anyja el nem viszi az útról.Közben a nagyapja vádlóan mutogatott nekem, mire én lehúzva az ablakot megkérdeztem mit mutogat nekem.Erre kifakadt hogy semmi jogom az utcában közlekedni mert ez lakó pihenő övezet és én egy utcával lejjebb lakom, tehát ott menjek az autómmal.Ha ez így is van akkor az utcákat összekötő utakat ki használhatja?
Várom a válaszukat.