JA…

Pl. a Btk-nak sem azért olyan nehéz a szövegezése, mert így jól néz ki, vagy jól hangzik, hanem a jog szemszögéből kell fogalmazni, egy társadalomra veszélyes cselekményt kell jogi nyelvre lefordítani.

Visszakanyarodva: igazad van, a jogi logika nem követi a hétköznapi logikát. Ez így van jól, persze nem minden esetben. Pl. jelen esetben sem.

Miért nem lehetett azt, hogy 289/2009, teljes szöveggel a 1/1975-ből + változtatások, és az 1/1975-öt hatályon kívül helyezi.

Vagy ha inkrementális akar lenni a jogszabály, azt, hogy benne van ami új, és van olyan paragrafus, hogy amiről ő nem szól, arra ott van az 1/1975. Egyébként meg ha konfliktus van a kettő között, akkor az új a nyerő.

Meg legalább 23874592 normális megfogalmazás lehetséges, ami nem tartalmaz ilyen ökörségeket, hogy csak jogi diplomával lehessen jól értelmezni, és aki szigorú matematikai logikát használna a megértéshez, az marhára nem azt kapja, amit kéne.

Az, hogy megszokott gyakorlat, az nem érv, attól még hogy valahogy szoktak csinálni valamit, az nem feltétlen jó.

Egy szó mint száz: Az a bajom, hogy a jogi logika nem feltétlen követi a hétköznapi logikát (lásd ezért került fel a Homárra). És ez rossz.

A jogi nyelvben a “hatályát veszti” valaminek a megszűnését szokta jelenteni, de ahogy írod is, itt nem szűnik meg semmi, hanem egy egyszeri pillanatbeli aktusról van szó.

A kresz módosítása egy rendelet formájában történik meg. A módosítás hatályban marad. Ezzel a metódussal viszont a rendelet tkp. egy szövegszerkesztési műveletről szól, ahogy írják, installer.

És mindenképpen félreérthető.

Szóval egyáltalán nem kellene ez a hatályát veszti kitétel.