További gondolatok a közterületi fotózásról, videózásról
Augusztus végén írtam utoljára a közterületi fotózásról, videofelvétel készítéséről, pontosabban ezek jogi szabályozásáról. Az akkori bejegyzésben megpróbáltam összeszedni a lehető legtöbbet a közterületen történő fotózásról, videózásról, de a hozzászólások között akadt néhány kérdés, amelyre nem adott választ a bejegyzésemben írtak, így most pótolom.
Többek között felvetődött az egyik hozzászólónál, hogy lehet-e egy ingatlant kapun kívülről fotózni. Egy ingatlan, vagy az arról készült felvétel abban az esetben minősül személyes adatnak, ha az alapján valamely személy vagy személyek egyértelműen azonosíthatók, velük az adat kapcsolatba hozható. Ha tehát az azonosíthatóság fennáll, akkor – törvényi felhatalmazás hiányában – kizárólag az érintett hozzájárulásával lehet fényképfelvételeket készíteni, tárolni és nyilvánosságra hozni. Amennyiben a fentiek alapján a kérdéses fényképek nem tekinthetők személyes adatnak, úgy személyes adatok kezeléséről sem beszélhetünk, vagyis a felvételkészítés és nyilvánosságra hozatal adatvédelmi szempontból nem kifogásolható.
A másik ilyen kérdés az volt, hogy lehet-e egy bevásárlóközpontban fényképfelvételeket, videofelvételeket készíteni. A hatályos szabályozás értelmében egy bevásárlóközpont területe nyilvános magánterületnek minősül. Nyilvános magánterület a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos, illetve használó által megnyitott és kijelölt része, illetve azon magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. Az ilyen helyen történő fényképezés, videózás mindaddig nem kifogásolható adatvédelmi szempontból, amíg a felvétel készítésének célja nem a rajta szereplő személyek egyéniesített bemutatása. Ugyanis a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételek nyilvánosságra hozatala nem jogellenes, ha az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült képfelvétel készítése során tehát senkit sem lehet – megfelelő hozzájárulás nélkül – külön kiemelve, egyéniesítve bemutatni.
A harmadik kérdés pedig az volt, hogy egy közüzemi szolgáltatónak (víz, gáz, stb.) a tagja, képviselője fotózhat-e az ingatlanon belül. A közüzemi szolgáltatóknak joga van leolvasnia a mérőóraállást, és amennyiben a képfelvételen kizárólag a mérőóra látszik, joga van arról fényképfelvételt is készíteni, hiszen a szektorális törvények alapján felhatalmazásuk van e személyes adat kezelésére. A közüzemi szolgáltatók képfelvétel készítésének célja a későbbi feldolgozás során előforduló tévedések korrigálása, valamint az esetleges fogyasztói reklamációk kiküszöbölése. A felvételek készítésekor kizárólag a mérőórát fényképezik le, amelyről az ingatlan tulajdonosa meggyőződhet, hiszen az adatvédelmi törvény szerint (Avtv. 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján) megismerheti a fényképfelvételeket.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!
Egy bevásárló központban levő üzlet eladási területén lehet fotózni?
Tehát nem a közös folyosón, vagy területen, hanem bent a boltban.
Például, lefényképezni a tévés polcot, hogy otthon nyugodt körülmények között választhassak a készülékek közül, válogatva az árak és a típusok között.
Megtilthatja-e az áruházvezetés?
akkor fel ismerülne a következő kérdés, hogyan definiálja a jog az “egyéniesítést”?
elképzelni el tudom, magát a westendet fotózhatom a benne hömpölygő tömeggel együtt, de ha az orrát túró bácsika portréját készítem el, akkor már tilosban járok.
hol van objektíven megállapított határa az egyéniesítésnek? már ha van. és ha nincs, akkor mindig a bíró dönt egy esetleges perben, vagy vannak útmutatások?
érdekes kérdés ez az egyéniesítés dolog: pl a bejegyzésben szereplő kép nem egyéniesített, mivel nem az a célja, hogy egy személyt bemutasson. Ha a célunk az, hogy a plázában egy személyt bemutassunk, hogy vásárol, akkor már kell az engedély. egzaktul megállapított határa nincs.
További gondolatok a közterületi fotózásról, videózásról…
Augusztus végén írtam utoljára a közterületi fotózásról, videofelvétel készítéséről, pontosabban ezek jogi szabályozásáról. Az akkori bejegyzésben megpróbáltam összeszedni a lehető legtöbbet a közterületen történő fotózásról, videózásról, de a hozzászó…
Kezdő függetlenfilmes vagyok, a közeljövőben készülök kiadni első filmemet. A jogi problémák elkerülése végett igyekszem tájékozódni, hogy pontosan mit is enged a törvény. Egy pár dolog még nem világos.
1.) Ugyebár a null költségvetés miatt nem tudtuk a helyszíneket lezárni, így aztán van egy-két jelenet, ahol idegenek is vannak a képen. Ha jól értem, akkor mikor a háttérben hemzseg a tömeg, akkor nem kell rondítani a képet a felismerhető arcok homályosításával, de amikor egy idegen átmegy a szereplők és a kamera között, akkor már igen. A dolog érdekessége még, hogy aki átment a kamera előtt, az a jelenet másik részében a háttérben, a tömegbe vegyülve látható és felismerhető, tehát ha a közeli képen ki is takarjuk az arcát, a ruházata alapján beazonosítható arcra is arról a képről, ahol a tömegben látszik, így ha csak a közelin takarjuk ki, akkor tulajdonképpen a teljes jelenet alapján van egy beazonosítható személyről egyéniesített felvétel. Akkor most az ő arcát mindenhol felismerhetetlenné kéne tenni, vagy elég csak a közelin?
2.) A hangokra mi vonatkozik? Némelyik felvétel hangján érthető egy-egy részlet a háttérben beszélgetőkből. Szerintem némelyiken fel is lehet ismerni, hogy kinek a hangja. Ezeket se szeretnénk eltorzítani, ha nem okoznak jogi problémákat.
3.) Hát ebben a tekintetben mondhatni utólag gondolkodtunk, de hát ez van, kezdők vagyunk: tömegközlekedési eszközön is készítettünk felvételt. A cikkben említett meghatározás alapján ez nyilvános magánterület, tehát gondolom a videóval nincs gond, a kérdés megint csak a hang, ugyanis a járművön elhangzó utastájékoztatásnak szerepe van a filmben. Ez maradhat-e az eredeti, vagy keressünk valakit, aki elmondja a szöveget?
“Ha tehát az azonosíthatóság fennáll, akkor – törvényi felhatalmazás hiányában – kizárólag az érintett hozzájárulásával lehet fényképfelvételeket készíteni, tárolni és nyilvánosságra hozni. Amennyiben a fentiek alapján a kérdéses fényképek nem tekinthetők személyes adatnak…”
Mi tekinthető személyes adatnak? Ha valaki a házam előtt fényképezte le az árkot, és a képen látszik az autóm, valószínűleg a rendszáma is, akkor kellett volna engedélyt kérnie a fotósnak?
Köszönöm a választ!