RSS
Email
Facebook
LinkedIn
Google+
Cink
Többen úgy vannak vele, hogy ha közterületre mennek, akkor bármit és bárkit lefotózhatnak, de ez nem így van. A képmásunk oltalmát a polgári törvénykönyvünk tartalmazza, ha fellapozzuk, akkor ezt fogjuk találni az ide vonatkozó résznél:
Ha ezt az analógiát követjük, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy a fénykép bármilyen célú elkészítéséhez az érintett személy hozzájárulása szükséges. Itt meg kell említeni, hogy védelem szempontjából teljesen közömbös a rögzítés technikai eszköze. Fontos megjegyezni, hogy az érintett személy, úgynevezett ráutaló magatartással is engedélyezheti a fényképfelvétel készítését, mégpedig oly módon, hogy a lefényképezni kívánt személy észreveszi a fényképezőgépet, de hagyja magát fotózni.
Más a jogi helyzet, ha valaki tömegrendezvényen (tüntetésen, ünnepségen) készít fényképeket, ugyanis a tömegfelvételek készítője mentesül a hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól. Miért? Mert a tömegfelvételeken az emberek sokasága látható, és nem egyedi személyek. Azonban ha a tömegből egy személyt kiemel a tömegfelvételt készítő fotós (pl. zoomolás), akkor ebben az esetben már kell a hozzájárulás a kiemelt személytől.
Mint látható, az idegen emberekről készített fényképek jogi szabályozása szigorú, így a jog bizonyos kivételeket megenged a képmás (és hangfelvétel) készítése, felhasználása körében. Ezen kivételt a Ptk. alábbi rendelkezése adja meg:
Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
A számunkra fontos rész, ami vastagon van kiemelve: a nyilvános közszereplés kivételével. Tehát a nyilvános közszereplő (politikus, szónok, tévészereplő, sztár, stb.) engedélye nem szükséges a képfelvétel (és hangfelvétel) elkészítéséhez, nyilvánosságra hozatalához. Ugyanis ha ez a kivétel nem lenne, akkor a tömegtájékoztatás egyáltalán nem működne. Fontos megjegyezni, hogy a nyilvános közszereplő nem minden megnyilvánulása közszereplés, így ha például mozijegyért áll sorba, és így akar róla valaki fényképet készíteni, akkor már kell a kifejezett engedélye, vagy a korábban említett ráutaló magatartása.
Szintén kivétel a képmás felhasználásával kapcsolatosan az a rendelkezés, amely az alábbiakat tartalmazza:
Az eltűnt, illetőleg a büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmás vagy hangfelvétel felhasználását az eltűnt személy felkutatását vagy körözését elrendelő, illetőleg az a hatóság engedélyezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.
A képmások oltalmával kapcsolatosan számos bírói ítélet született, találtam két érdekeset:
- A közszereplőről készült, karikatúrának minősülő fényképfelvétel nyilvánosságra hozatala nem sérti a képmáshoz való jogot, és az ezáltal kifejezett vélemény sem sért becsületet vagy emberi méltóságot, ha a véleménynyilvánítás nem indokolatlanul bántó, sértő vagy lealacsonyító (BH 293/2000.)
- A személyhez fűződő jogok megsértését kizáró hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie; azt a jogosult terhére kiterjesztően nem lehet értelmezni (BH 7/2002.)
Tehát ha a buszon akar valaki egy jó csajt lefényképezni, és az illető nem tud róla, akkor a lefotózott személy képmásával “visszaélünk”. Mindaddig nincs gond, amíg a felvétel fel nem kerül az internetre, és ezt az érintett meg nem látja: a készítője (ha sikerül beazonosítani) polgári perre számíthat.
at 08:11
A címben ott a “közterület”, a bevezetőben pedig a “bármit”, ezért érdekelt volna a “maszek” ingatlanok fotózásának szabályozása is…
Konkrétan egyszer egy boltos támadt rám, hogy én csak ne fényképezzem az ő üzletének az utcafrontját (ami ugye még csak nem is kerítésen belül van!:).
De pl. egy nekem tetsző családi ház lefényképezését is nehezményezhetné a tulaj, pl. akár amiatt is, hogy szerinte egy betöréshez készítek előtanulmányokat.
Másfelől meg mondhatnám, hogy amit már amúgy is LÁTHATOK, azt “jogom van” rögzíteni is (magamnak) – akinek meg ez nem tetszik, az takarja el…
at 14:55
Igen, miután kitettem élesbe az anyagot, éreztem, hogy egy kicsit félrevezető a cím, teszem hozzá nem szándékosan. Az általad felvetett jogi problémának hamarosan utánajárok, és külön bejegyzést szentelek az épületek fotózásáról, jogi hátteréről, hogy mit mond a jog.
at 10:36
a két bírói ítéletet magyarázhatnád kicsit tovább, mert engem érdekelne hogy milyen a karikatúrának minősülő fényképfelvétel.
at 18:43
Szerintem nem olyan megtévesztő a cím, mivel közterületen való fotózásról van benne szó. Viszont a tömegfelvételről írtak nem csak tüntetésen, ünnepségen érvényesek, hanem bármilyen helyzetre, ahol sok ember van a képen, és nem felismerhetők, nincs egyikük sem kiemelve.
Viszont az már izgalmasabb kérdés, hogy a közszereplés mit is jelent. Mert például a tüntető azért vonul közterületre, hogy jelenlétével demonstrálja véleményét – ami szerintem kimeríti a közszereplés fogalmát. Persze azt eredendően a hírességekre találták ki.
Egyébként a közszereplőkkel kapcsolatos tolerancia mértéke országonként eltér. Van, ahol szinte bármit el kell viselnie a közszereplőnek, és van, ahol nekik is hagynak egy kis személyes szabadságot.
DW1: szerintem a másik bírósági határozat kevésbé egyértelmű, mint az általad felhozott.
at 18:57
[...] előző bejegyzésemben arról írtam, hogy közterületen jogilag kiket és hogyan szabad lefotózni. A cikk végén [...]
at 21:18
Pont tegnap gondoltam valami hasonlóra. A Szent-Jobb körmenet közvetítése közben a rendező folyamatosan kiemelt egy-egy embert, anya gyermekével, imádkozó asszony stb. stb. Nem a tömeget mutatta a tévé ilyenkor, hanem a nézőközönségből ismeretleneket hosszadalmasan.
Akkor ez jogtalan volt?
at 21:20
Nem láttam, de ha tényleg kiemelt egy-egy embert, és nem a körmenet “embereiből” emelt ki az operatőr, akkor igen.
at 05:33
Szerintem ilyen esetekben – és tüntetéseknél különösen – érvényesülnie kéne annak az elvnek, hogy aki nyilvános rendezvényen vesz részt, az vállalja, hogy ott volt. Egy zárt térben megrendezett koncerten vagy sporteseményen a belépéssel elfogadjuk a házirendet, amiben benne van, hogy az eseményről felvétel készül, és ezen te is látszódhatsz. Értem, hogy jogilag pont ezzel védik le magukat ilyen esetre a szervezők.
De egy közterületen szervezett nyilvános rendezvénynél – pláne ahol nincs belépő sem – ugyanennek a szemléletnek automatikusnak kellene lennie, különben egyszerűen kezelhetetlen egy ilyen helyzet. Az operatőr filmezi az eseményt, majd odarohan a meghatódott nénihez aláíratni egy nyilatkozatot, és csak utána veszi fel a meghatódottságát? Mindezt élő adásban? Legalább olyan életszerűtlen, mint az, hogy a tévé most reménykedhet benne, hogy jó hívőként a résztvevők inkább büszkék, hogy ott voltak, mint perelni akarják a tévét az elkövetett jogsértésért.
A demonstráció kifejezés meg eleve arról szól szeirntem, hogy aki elmegy, az ki akarja mutatni a részvételével az egyetértését. Amit pedig a közszereplés egyik formájának kellene tekinteni.
at 21:19
Nem a felismerhetség, hanem a tömeg a lényeg. Amennyiben van a képen 8 alak, akkor már tömeg, a mai kütyük a Holdról is készítenek felismerhető fotót. A jó hírnév védelme érdekében nyilván nem fotózunk ásítás közben, pislogás közben, stb. azt a politikusokkal tesszük meg. Az átlagemberrel kapcsolatban az adatvédelmi ombudsmann azt írta, ha nincs meg egyértelműen a képmás tulajdonosának engedélye, akkor nincs engedély. Ezzel részben értek egyet, mert ha kis távolságban a szememhez időnként felemelt géppel fotózok, átlagos ismerettel rendelkező ember gondolhatja hogy mit csinálok, ezért kérheti, hogy őt ne fotózzam, illetve ha kérdi hogy én ki vagyok, hova készülnek a képek, akkor köteles vagyok pontosan válaszolni. Az ingatlannal kapcsolatban, a lakcím is személyes adat, így annak kezelése ugyancsak speciális kérdés, ezért szoktunk utcarészletet fotózni, mert így nem konkrétan az adott ingatlanról van szó. Gyakori kérdés a baleseteknél a rendszám, ami nem személyes adat, de az elektronikus adatokból kiderülhet hogy kié az adott autó, tehát lefotózzuk, de a rendszámot kisatírozzuk. (kivéve a románokat és ukránokat, ha ők hajthatnak gyorsan és parkolhatnak engedély nélkül, mert nem adható ki az adatuk, akkor illetéktelen nem férhet hozzá, tehát nem is kell védeni az adatukat)
at 21:37
Un. flash mob-ra készülünk, ami megvágva később valószínűleg az internetre kerül. Nem szeretnénk jogi problémákat, de nem tudom elképzelni, hogyan lehet – egy csak később megvágott filmet – jogilag előre levédeni. Tömegrendezvényről van szó és a valószínűleg szerepet kapnak az egyéni reakciók is. A tömeg szétszéled, aláíratgatni nincs idő.
Ilyenkor mi a helyes eljárás?
Előre is köszönöm a választ!
at 21:40
Tudomásom szerint a flasmob egy olyan “rendezvény”, amelyet felhívásra rendeznek meg: tehát aki részt akar rajta venni, az megy el. Így, aki részt vesz rajta, úgynevezett ráutaló magatartással tudatja a készítőkkel, hogy részt akar rajta venni. Csak annyi kell, hogy a résztvevőket teljes körűen tájékoztatni kell, hogy rögzítve lesz-e az esemény, hogyan lesz rögzítve, és hova fog felkerülni, hol kerül nyilvánosság elé.
at 10:52
Szépen hangzik, de aligha állja meg a helyét. Ha ez így lenne, akkor a tüntetőket és a Szent Jobb körmenet résztvevőit is lehetne jogosan fotózni.
Mert ugye aki elmegy valami mellett vagy ellen demonstrálni, az eredendően azért van ott, hogy demonstrálja a véleményét, amit nem kell nagyon kitér észt én értelmezni, hogy ráutaló beleegyezésnek lehessen tekinteni. És mégis perelnek a tüntetők…
A belépős, lezárt területen rendezett eseményeknél, koncerteknél, stb egyszerű, mert a jegyre vagy a bejárathoz ki lehet írni, hogy ha belépsz, elfogadtad, hogy téged fotózhatnál, te viszont nem teheted.
Egy közterületi rendezvénynél (pl flashmob vagy Körmenet), csak bízhatsz abban, hogy aki részt vesz az nem érzi kellemetlennek, ha megörökítik, és nem panaszkodik. Egy tüntetésen meg inkább arra számíthatsz, hogy tiltakozni fognak, méginkább hozzád is vágnak valamit.
at 22:16
És ha önvédelemből fotózok? Engem a közelmúltban erőszakosan inzultált két részeg férfi, végül az állította meg őket, hogy a telefonommal fotót készítettem róluk, és megfenyegettem őket, hogy kiteszem a képüket a netre. Eltakarodtak, de még visszakiabáltak, hogy “ezért feljelentenek, mert nincs jogom lefotózni őket”. Vajon a bíróság hogyan döntene, ha odakerülne az ügy?
at 12:14
Alapvetően nem fényképezhetsz senkit az engedélye nélkül. Ha a képed bizonyító erejű, akkor a BÍRÓSÁG dönthet úgy, hogy a kép bizonyító ereje fontosabb, mint az elkövető képmáshoz fűződő személyiségi joga. Illetve, hogy az elkövető visszaélne ezzel a jogával, ha élhetne vele, mivel akkor nincs bizonyíték.
at 09:18
Én is hasonlóra lennék kíváncsi.
Sajnos egy ideje a lakóhelyemmel szembe egy kávézónak bejegyzett “játékterem, bár” költözött. A vendégek meglehetősen botrányosan viselkednek (orditozás, közterületen szükség végzése, sőt előfordul a szeméremsértés is.)
ebben az esetben a viselkedés rögzítésére, bizonyításra használhatok-e jogosan kamerát?
at 10:31
A személyről szóló passzusok adottak. De például mi van a magántulajdonnal, azon belül történő fényképezéssel. Rendelkezik -e bármely szolgáltató/ áram,gáz,víz,stb/ azzal a jogkörrel, hogy magán területen belül az írásos engedélyem nélkül bármit is fényképezzen? Ráadásul egy felvételt sem bocsát az ember rendelkezésére.Mai elektronikus világban meg tudják másítani a tartalmat a képit is és a hangot is.
Jó lenne ,ha ezzel a témával is foglalkoznának a közeljövőben. Továbbá elkülöníthető legyen a a dolog a audo-vizuális biztonsági rendszerektől, amelynek a telepítése és adattárolása szabályozott.
at 05:48
A magán tulajdonodban megtilthatod, hogy fotózzon, de ezzel csak az ő munkáját nehezíted, és egy akadékoskodó ügyfél leszel. A képet nem annyira egyszerű meghamisítani (úgy hogy annak ne legyen nyoma), és ha már hamisítást feltételezel valakiről, akkor bármi mást ugyanúgy meg tudnak hamisítani, legyen az pecsét, aláírás, vagy bármi más.
Ebben az esetben szerintem az írásos engedélyedre nincs szüksége. Ráutaló magatartás, hogy hagyod az ingatlanodban magán területen fényképezni. Nyilván nem fog veled összeverekedni miatta, hogy a képet megcsinálhassa. Ha nem engeded, akkor nem csinálja, ha van kép, akkor azt engedted neki, hiszen a lakásodba nem tud csak úgy besétálni, hogy észrevétlenül fényképezzen.
Illetve, ha körültekintő a cég – márpedig a jogi osztályt nyilván ezért fizetik – akkor az sem kizárt, hogy az ÁFSZ-elfogadásával automatikusan hozzájárultál az ilyen adatrögzítéshez is, és kötelezettséget vállaltál, hogy ezt nem akadályozod. Ebben az esetben, ha nem engeded fotózni (és felkészült az ilyen helyzetre a leolvasó), akkor közli veled, hogy az ÁSZF melyik pontja alapján vagy köteles megengedni neki. Ha nem felkészült, akkor meg jelzi az illetékeseknek, hogy nem engedted, és ők majd megkeresnek miatta, hogy tisztázzák az ügyet, ha nekik fontos, hogy elkészüljön az a kép.
at 14:53
Én annak az őszes, pocakos úrnak az engedélyére lennék kíváncsi, aki a cikkben szereplő képen szerepel…
at 21:34
az autók rendszámtörölgetésével nem értek egyet. Csak zárt nyilvántartásokban lehet beazonosítani hogy kinek a nevén van !! írja be a saját nevét bárki a gugliba és nézze meg mit talál. Írja be a rendszámát és nézze meg hogy mit talál.
at 12:16
Ettől még a rendszám is személyes adat, amire ugyanúgy vonatkoznak a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok.
at 21:33
azért személyes adat mert valami balfácán annak tartja.
Az autók nagy része nem is személyes rendszám. BKV és ne soroljam már tovább. Személyes adatból egy lehet . Egy szülinapom van, egy szülővárosom. Ezek ugyae nem változnak. Autóm lehet egyszerre több is.Céges is. Ráadásul mint írtam nem lehet csak úgy egy rendszámtáblát egy tulajdonoshoz beazonosítani. Úgy hogy ez a marhaság kategóriája. Pont azért mert abszurdisztánba élünk.
at 12:49
Imi: Vélemény szinten egyetértünk. Sőt szerintem, ha az arcod lefényképezik az utcán, akkor se kéne, hogy gond legyen. Ha meg azért rúgnak ki a munkahelyedről, mert tüntetésen fotóztak le, vagy az asszony azért válik el, mert egy fotón épp a kupiból jössz ki, azt nem biztos, hogy a fotós hibájának kéne tartani.
De ettől jogilag még személyes adatnak minősül a rendszám, és személyiségi jogaid sérti, ha engedély nélkül lefotóznak téged.
Mivel ez egy jogi fórum, nem az számít, hogy mit szeretnénk, hanem hogy mi törvényes – vagy legalább szemléletesen elkülönül a kettő egymástól.
at 22:28
igaz
de hogy még cifrább legyen a dolog
én pl. azzal az autóval járok évek óta ami a húgom nevén van
arról nem is beszzélve hogy a családban apám is ugyanolyan keresztnévvel él
a sok szlovák rendszámos magyart sem tudják könnyen lenyomozni
a jog az természetesen jog ha még rossz is
valószínűleg olyan emberek hozzák ezeket létre akik még a kakán is csomot keresnek. legyen min évekig az állam pénzén perelgetni.
at 17:59
Eltekintve a jogi huzavonától, a mai fényképező technológia világában senki nem menekülhet a rászegezett szemektől, vagy fényképező lemcséktől. Aki nem akar a nyilvánosság elé kerülni, az maradjon otthon a négy fal közt. Mit tehet valaki az ún. photographic memory ellen, amikor egy grafikusművész egy puszta ránézéssel rögzíti a képet és néhány perc elmúltával egy élethű rajzot készít ? Mert vannak ilyenek.
Egy Magyarországi látogatásom alatt a budapesti Nagycsarnokot néztem meg. Túrista buszok serege érkezett az épület hátuljához, szinte minden látogató nyakán ott volt egy értékes kamera. Én érfeklődve néztem egy erdei gomba kiállítást egy kis szekrényben. Amikor vaku nélül lekaptam néhány gyilkos galócát, a fal mellett falatozó gomba kereskedő nő lecsapta a kanalat a csajkába, s felkiáltott: “Azistenbassza meg, már enni se hagyják az embert.” Elhűltem a kirohanástól, nem is ő volt a képem tárgya. Aztán gondoltam, mit gondolt a kofa amikor beült a standjába, hogy ő egy privát személy marad egy ilyen túrista központban, elkerülheti hogy ő is lencsevégre kerüljön ? S mi lett volna ha feltűnés nélkül fényképezem a gombáit ? Ezek után szándékosan vettem róla egy képet amint indignálódva sápítozott. De a képet nem hoztam nyílvánosságra, csak eltettem mint egy nevetséges emléket.
at 14:33
[...] végén írtam utoljára a közterületi fotózásról, videofelvétel készítéséről, pontosabban ezek jogi szabályozásáról. Az akkori bejegyzésben megpróbáltam összeszedni a [...]
at 21:55
Sziasztok!
Engem az érdekelne, hogy nyilvánosságra hozhatom-e, ha valaki megüt közterületen, rágalmaz, kiabál és erőszakoskodik velem, s ezt fölvettem egy telefonnal? Ki rakhatom-e az internetre úgy, hogy a nevét nem írom ki, sem a helységet, ahol történt, ezért beperelhet-e engem a személyiségi jogai megsértése miatt?
Vagy úgy mi a helyzet, ha megfordítom a dolgot és ki írom a 60fős település helységnevét, kiírom a saját nevem, de az ő nevét, még a monogramját sem, és a felvételről kitakarom az arcát, akkor megsértem a személyhez fűződő jogait?
Más:
Mi a helyzet pl. a polgármesterrel, képviselőkkel, jegyzőkkel, rendőrökkel, stb.
Ha lefényképezi valaki, hogy egy képviselő az utcán belerúg egy nőbe, azt kirakhatja-e a netre és kiírhatja-e a nevét, hogy X. Y. ezt és ezt csinálta itt és ott, vagy ki kell takarni az arcát, s monogramozni kell?
Köszi előre is!
Gondolok itt arra, ho
at 14:19
Mi a helyzet a valamely szabálysértést elkövető járművek lefotózásával és annak közszemlére tételével; internet, közösségi oldal vagy éppen csak egy saját tárhely, stb.?
A rendszám, személy “feltüntetését” tiltja jogszabály?
at 09:06
Sziasztok!
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy állvány használatára közterületen van-e valami jogszabály? Mert hallottam már olyat, hogy metró-aluljáróban fényképezett valaki állvánnyal, s a rendőrök rögtön lecsaptak, hogy ez törvénybe-ütköző.. Ám ha állvány nélkül csinálja, úgy szabad!
A kérdés tényleg az, hogy az állvány illegális-e közterületen, esetleg külön engedélyek kellenek-e hozzá?
Előre is köszönöm!
at 11:35
Szia!
Ilyen szabály nincs, hogy közterületen nem lehet állványt használni.
at 09:53
Imre!
Van a fotózásnak/videózásnak, mint médiaeseménynek mindenre kiterjedő jogi összefoglalója? Hogy ne úgy kelljen Ptk.-ból Btk.-ból sajtó és egyéb médiajogból összevadászni a tételeket? Értem ez alatt pl. műtermi fotózás, modell-közvetítés, rendezvény, reklám és divatfotózás, közterület, épület, publikálás, riport fotó, szerzői jogok, szerződések stb. háttere, szabályai. Köszönöm! Szép napot!
at 19:07
Bár nem vagyok fotós, de munkám megengedi, hogy a városban jártomban-keltemben a település általam szépnek és hasznosnak látott dolgokról fotót készítsek. (“Folyók”, tavak, hidak, szép épületek, természetvédelmi területek, stb…) Azaz, élek a lehetőséggel és a település nagy része már a gép memóriájában pihen… Most azt kérdezném: ehhez nem volt jogom? Valóban engedélyt kellett volna kérni a település Önkormányzatától, meg a lefotózott épületek lakóitól, na meg az üzletek tulajdonosaitól? Az pedig végkép nem lehetséges, hogy az elkészült fotók tematikusan csoportosítva, bemutatva a várost, könyvben jelenjen meg?
at 22:23
Nekem is a “kinek a tulajdona a közterület?” kérdésével van problémám.
Fotózhatok-e (videózhatok-e) pl nyilvános járművön?
És itt nem a kit a kérdés hanem a hol?
BKV Vasút vagy busz?
Rámszólhat-e egy kalauz hogy rakjam el a fényképezőt ha nincs engedélyem? (de van jegyem)
Vagy egy BKV ellenőr vagy egy közteres? Szerintem sem a jegyellenőrnek sem a közteresnek ez nem hatásköre másrészt nem jól tudja a szabályokat. Sem a MÁV sem a BKV járművein nincs tábla hogy tilos videózni vagy fotózni. Ebben az esetben megtilthatja-e olyan személy akinek nem is az a jogköre hogy hivatalból ezt ellenőrizze?
Ez azért is érdekes kérdés mert ilyen alapon minden turistát letilthatnának, ha meg nem akkor milyen alapon diszkriminálnak engem a saját hazámban?
Egyáltalán hogy van ez? És ha mégis valamit véletlenül szabálysértően veszek fel, ki járhat el szabályszerűen ellenem? Elveheti-e egy közteres vagy jegyellenőr vagy egy BIZTONSÁGIŐR a gépemet, vagy csak egy rendőr? Vagy egy rendőr se veheti el a gépet max a kártyát? Vagy még ezt sem? (pl tönkreteheti a gépet aminek az anyagi felelőssége szerintem akkor is őt terheli ha hivatalból jár el) Egyáltalán hogy megy ez?
Azért kérdezem mert egyre többet fotózok köztéren és szaladok bele ilyen problémákba, hogy leoltanak illetéktelenek, és ne vagyok meggyőződve arról hogy joguk van hozzá.
A közterületi állvány használatáról én is halottam mendemondákat de nem vagyok meggyőződve arról sem hogy ez jogszerű, meg akkor a japán turista is jogsértő ha este a parlamentet fotózza statívról?