A ködlámpa használatáról

Abban biztos vagyok, hogy nem csak engem zavar, amikor valamelyik velem szemben, vagy éppen előttem közlekedő jármű indokolatlanul használja a ködlámpát. Így most ebben a bejegyzésben fogom sorra venni – azt a kevés szabályt -, ami a ködlámpák (ködfényszórók) használatára vonatkozik.

Egyre többször tapasztalom azt, hogy egyes járművezetők előszeretettel (sajnos!!) használják a ködlámpát – mind az első, mind a hátsót – napfényes, tiszta időben, indokolatlanul. Ez persze neki nem zavaró, mert csak a visszajelző lámpát láthatja a műszerfalon, azonban a mögötte, vagy éppen a szembe közlekedőt nagyon-nagyon zavarja, mondhatni vakítja, de legalábbis kellemetlen a fénye. Aki indokolatlanul használja a ködlámpákat, annak azt kívánom, hogy menjen egy olyan gépkocsi mögött 10-15 kilométert, amelyik használja például a hátsó ködlámpát. Biztos vagyok benne, hogy elgondolkozik a ködfényszóró használatán a jövőben, és azt csak indokolt esetben fogja használni. Aki a ködlámpát indokolatlanul használja, az szabálysértést követ el.

A ködlámpák (ködfényszórók) használatára vonatkozó szabályokat a KRESZ-ben találjuk meg. A KRESZ szerint “tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” Aki ezt a szabályt nem tartja be, az elköveti a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, ami miatt figyelmeztetést, helyszíni bírságot, vagy éppen feljelentést alkalmazhat az intézkedő rendőr. Helyszíni bírság esetében 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedő bírság szabható ki, feljelentés esetében 5.000 forinttól 150.000 forintig terjedhet a pénzbírság. Ha másért nem, akkor már csak ezért is érdemes betartani a ködlámpa használatára vonatkozó szabályokat.

A ködlámpára nem csak ezek a szabályok vonatkoznak, hanem különböző műszaki és üzemeltetési feltételeknek is meg kell felelni. A közúti járművek forgalomba helyezésének és a forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet szerint ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel lehet szerelni. Gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és motoros tricikli esetében két darab, oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében, valamint 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében egy-egy darab szerelhető fel. A ködfényszóró csak fehér, vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

További műszaki feltétel, hogy a járművekre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni. A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső, a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet. A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták. A ködfényszóró – kivéve a motorkerékpár ködfényszóróját – a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.

Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni. A hátsó helyzetjelző ködlámpa – a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű – piros fényt bocsáthat ki. A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni. A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt – e bekezdés előírásainak a megtartásával – a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre – ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre – lehet. A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában legyen bekapcsolható.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozzon a JogIQ Facebook-oldalához!