JogIQ

Az szerintem elmondható, hogy ma Magyarországon nincs olyan hirdetési újság, amiben ne lenne olvasható az alábbi hirdetés, vagy ennek variációja:

“Hitelre van szüksége? Csak egy kicsi hiányzik? BAR-listásoknak is, jövedelemigazolás nélkül. Mi adunk Önnek: nincs kamat, nincs árfolyam-kockázat, fix törlesztéssel. 1.000.000 forint 3.500 forint/hó, stb.“

A hirdetésből az derül ki, hogy egy pénzszolgáltatóról, pénzszolgáltatásról van szó, aki meghatározott futamidőre, meghatározott összeget ad kölcsön kamat nélkül az igénybe vevőnek. Azonban messze nem erről van szó: az ilyen és ehhez hasonló hirdetéseknek a túlnyomó többsége fogyasztói csoportok között, sorsolásos alapon juttatja a meghatározott összeghez a szerződőket. Vagyis hiába a folyamatos befizetés, sorsolás útján dől el, hogy ki kapja meg azt a bizonyos pénzösszeget.

Ennek már rengetegen bedőltek, és a hatóságok sajnos nem nagyon tehetnek semmit. Miért? Mert egyedül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogosult arra, hogy büntesse őket, de csak a megtévesztő reklám miatt, amit egyébként a hivatal meg is tesz. De az ilyen szolgáltatásokat üzemeltető cégeket nem nagyon érdekli, hogy megbüntetik 1-2 millió forintra, ugyanis olyan bevételre tesznek szert, hogy nevetve kifizetik ezt az összeget. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatóság szintén tehetetlen az ilyen cégekkel szemben, ugyanis nem tartozik a hatáskörükbe a cégek szolgáltatása, mivel nem pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, nem gyűjtenek betétet, stb. Sokan arra tippelnének, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) biztosan tud valami szankciót foganatosítani az ilyen szoláltatókkal szemben. De nem fog ezen hatóság sem tudni semmit, mivel a fogyasztóvédelmi hatóság (mint ahogyan a nevéből is kiderül) a fogyasztókat védi. És itt a válasz arra, hogy ezen cégek miért élnek és virulnak ennyire.

A szolgáltatásra ugyanis a szerződő fél magánszemélyként szerződik – fogyasztóvédelmi szempontból nem fogyasztóként-. Az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek a szerződésekben egyébként mindent leírnak pontosan, hogy mi a szerződés tárgya, milyen feltételekkel lehet a pénzhez jutni, csak ugyebár a szerződő magánszemély nem olvassa el, hogy mit tartalmaz a szerződés. Majd csak akkor kerül elolvasásra, amikor már aláírta és hazament. És ekkor döbben rá, hogy mennyire “jó üzletet” kötött. Ilyenkor szoktak a szerződők mindenféle hatósághoz elmenni, panaszkodni, hogy átverték őket, a hirdetés félrevezette őket, stb.

Sajnos nem sok sikerrel, ugyanis a cég lebegtetni fogja a szerződést, hogy azt a szerződő elolvasta, magára nézve kötelezőnek ismeri el a benne foglaltakat, és saját kezűleg aláírta. Azt, hogy a hirdetésben mi volt? Senkit nem érdekel, mert az “már nagyon régen volt”. Így a szerződő fél benne marad ebben az előnytelen szerződésben. Az ilyen szerződések egyébként a Ptk-nak megfelelően vannak megírva, azt megtámadni nem lehet, ugyanis mind a formai, mind a tartalmi követelményeknek megfelel.

A fentiek miatt nem tud egy hatóság sem eljárni, mivel nem tartozik a hatáskörükbe. Egyedül a bíróságon érvényesítheti a szerződő fél az igényét, de nagyon kevés sikerrel, mivel – mint említettem – az általa aláírt szerződés mindent tartalmaz. Csak nem kerül elolvasásra az aláírás előtt. De sajnos ilyen a magyar fogyasztó, hogy arra alapoznak, amit elmondanak nekik szóban, amiről őket szóban tájékoztatják. Az a mérvadó.

Egyébként külföldön a “fogyasztói csoportos” szerződés már régen (több éve) betiltott, itthon pedig csak gondolkoznak rajta, hogy valamit kellene tenni…