Bűncselekményt követ el, aki ittasan vezet elektromos kerékpárt

Ha jobban körülnézünk az utakon, akkor nagyon sok olyan járművezetőt lehet látni, aki kerékpárnak minősülő elektromos kerékpárral közlekedik. Ezek a kerékpárok kialakításukat tekintve két fajták lehetnek: pedálosak, vagy pedál nélküliek. A pedálos kivitellel a jármű haladását vagy a rajta ülő személy izomereje hajtja, vagy a kerékpárban elhelyezett elektromos motor, vagy a kettő együttesen. A pedál nélküli kivitelben egyértelműen csak a beépített elektromos motor hajtja a járművet.

Bárkit, akit megkérdeznénk, hogy egy ilyen, ittasan (0,8 ezrelék, vagy 0,51 mg/l véralkohol szint felett) közlekedő elektromos kerékpáros megvalósíthatja-e az ittas járművezetés vétsége bűncselekményt, akkor szerintem a legtöbben azt válaszolnák, hogy nem, hiszen ez csak kerékpár, ők csak szabálysértési szinten követhetik el az ittas vezetést. Azonban ez nem így van. Egy jogeset kapcsán merült fel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségen a kérdés (gondolom egy rendőrségi állásfoglalás kérésével kapcsolatosan), hogy megvalósítja-e a Btk. 188. § (1) bekezdésében meghatározott ittas járművezetés vétségét az ittasan (a korábban említett véralkohol szint felett) közlekedő elektromos kerékpáros.

Ugyanis a jelenleg hatályos büntető törvénykönyvünk (Btk.) azt mondja, hogy “aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.”

A kérdéssel kapcsolatosan a leglényegesebb rész, amit vastagon kiemeltem, a “közúton gépi meghajtású járművel”. Gépi meghajtású járműnek pedig az minősül, amit beépített erőgép hajt, amit a Btk. kommentár tartalmaz. “Ebbe a körbetartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és villamos is, amelyek egyébként a KRESZ értelmezésében nem gépjárművek. A bűncselekményi tényállás azonban nem gépjárműről, hanem gépi meghajtású járműről rendelkezik.”¹

A bűncselekmény elkövetési magatartása csak a gépi meghajtású járművek vezetése. Mivel az elektromos kerékpár kialakítását tekintve, az azt vezető személy pedálos és elektromos hajtás együttes alkalmazásával is képes haladni, így az ügyészi állásfoglalás szerint megvalósítja az ittas járművezetés tényállását, büntetőeljárás indítható a Btk. 188. § (1) bekezdésébe ütköző cselekmény miatt.

Az ügyészségi állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a kizárólag emberi erővel hajtott (pedállal) elektromos kerékpár vezetése nem minősül bűncselekménynek, az az ittasság mértékétől függetlenül szabálysértésnek minősül. Egyértelmű, hogy járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható, mivel erre törvényes lehetőség nincs, csak pénzbüntetés jöhet szóba.

Természetesen annak a bizonyítása a hatóságnak a feladata, hogy a kérdéses jármű gépi meghajtással közlekedett. Hogy erre milyen bizonyítási eljárást fognak lefolytatni, az számomra nagy kérdőjel.

Véleményem szerint módosítani kellene a Btk-t azzal kapcsolatosan, hogy az elektromos kerékpárral közlekedő személy ne követhesse el az ittas járművezetés vétségét, mert egy ilyen személy ellen indított büntetőeljárásnak egyáltalán nincs semmi értelme, csak egy: hogy minimum 75.000 forintra megbüntessék, valamint hogy büntetett legyen. Szerintem maximálisan elegendő lenne, ha az ilyen járművezetők ellen csak szabálysértési eljárás lenne lefolytatható. Természetesen jogilag teljesen rendben van egy ilyen cselekmény miatt a büntetőeljárás lefolytatása, de a kérdés az az, hogy az államnak egy ilyen bagatell cselekmény kapcsán jelentősebb-e a bűnüldözési érdek, mint az, amely a büntetőjogi érvényesítéshez fűződik. Az ittas vezetés bűncselekmény – szerintem – nem itt kezdődik, nem ez számít annak, hanem az, amikor valaki egy személygépkocsit, vagy éppen egy tehergépkocsit vezet szeszes italtól befolyásolt állapotban. Nagyobb kárt tud egy gépjármű okozni, mint egy elektromos kerékpáros.

Forrásjegyzék:
¹KERESZTY Béla-MADARÁSZ Vilmosné-NAGY Ferenc-VIDA Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 2005., 247. oldal