JogIQ

Mint azt gondolom mindenki tudja, hogy 2010. január 1-jétől meg megváltoztak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos szabályok a 2009. évi LXII. törvény hatályba lépésével, amely többek között érinti a biztosítási fedezet igazolásával kapcsolatos szabályokat is. Jelen bejegyzésben erről lesz szó.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény 21. § (1) bekezdése szerint a biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben  meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító társaság a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig -figyelmeztetés mellett- a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. Ha a türelmi idő eredménytelenül telik le, akkor a szerződés az esedékességtől hatvanadik napon megszűnik.

A magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező biztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 34/2009. PM rendelet meghatározza a biztosítási fedezet fennállásának igazolására alkalmas okiratok körét és szabályozza azoknak az érvényességi idejét.

Az említett PM rendelet szerint a biztosítás fennállását tanúsító igazolóeszközök a következők lehetnek:

• A biztosító által kiállított okirat, amely
  • az azon szereplő kockázatviselés időtartama alatt, valamint
  • a kockázatviselés időtartamának hiányában a kockázatviselés kezdő napjától számított hatvan napig használható fel a fedezet igazolására.

• A biztosító által kiállított okirat, amely
  • az azon szereplő kockázatviselés időtartamát követően vagy
  • a kockázatviselés időtartama feltüntetésének hiányában a díjfizetést igazoló “sárga csekk” vagy a a díjfizetési bizonylattal együtt az azon szereplő, a díjfizetéssel rendezett időszak záró napját követő további hatvan napig alkalmas a fedezet igazolására.

• A rendelet 2. számú mellékletében maghatározott igazolás, amely határozatlan tartamú szerződés esetén a díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig, de az időszak végére történő felmondás esetén legfeljebb a biztosítási időszak (évforduló) végéig áll fenn a kockázatviselés.

• A kötelező felelősségbiztosítási törvényben meghatározott zöldkártya, az abban feltüntetett, a kockázatviselés kezdete és annak vége közötti időtartam alatt alkalmas a fedezet igazolására.

Az első és a második pontban szereplő 60 napos türelmi idő nem vonatkozik az időszak végére történő felmondásra. Ezen esetekben a biztosító által kiállított okirat, illetve a feladóvevény vagy a díjfizetési bizonylat legfeljebb a biztosítási időszak végéig tanúsítja a kockázatviselés fennállását.

2010. január 1-jével a sok módosulással együtt változott a 35/2000. BM rendelet 96. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja is, amely értelmében a módosítást követően megszűnik a járművezetőnek azon kötelezettsége, hogy a közúti ellenőrzés során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító okiratot az ellenőrzésre jogosult hatóságnak köteles átadni. Tehát ez azt jelenti, hogy az említett BM rendelet nem fogalmaz meg a járművezetőnek kötelezettséget a biztosítási fedezet fennállásának igazolására, így a járművezető nem valósítja meg a 218/1999. Kormányrendelet 51. §-a szerinti közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértési tényállást, amennyiben az előzőekben említettek szerint nem igazolja a járműre vonatkozó biztosítási fedezet fennállását.

Még nincs vége! Ugyancsak változott a 35/2000. BM rendelet 99. §-nak szövege is, az alábbiak szerint:

99. § Amennyiben a közúti ellenőrzés során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállása a kötvénynyilvántartásból nem állapítható meg és azt a gépjármű vezetője sem tudja igazolni, az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát a rendőrség három munkanapon belül megküldi az üzembentartó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

Tehát elméletben arról van szó, hogy a közúti ellenőrzés során a biztosítási fedezetet elsőként a biztosítási nyilvántartásban kell ellenőrizni, hogy a jármű üzembentartója rendelkezik -e fedezettel (biztosítással). Ezután csak akkor kell a járművezetőtől kérni a fedezetigazolást, amennyiben a biztosítási nyilvántartásban nem szerepel fedezet fennállása.  Ha a gépjárművezető sem tudja igazolni a fedezet fennállását, és a nyilvántartásból sem állapítható meg biztosítási fedezet, akkor a járművezető megvalósítja a 218/1999. Kormányrendelet 51. §-a szerinti érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés szabálysértést.

Utóbbi esetben a rendőr dönthet arról, hogy -ha a jármű üzembentartója a helyszínen tartózkodik- az üzembentartóval szemben figyelmeztet, helyszíni bírságot szab ki, vagy szabálysértési feljelentést tesz. Ha a jármű üzembentartója nincsen a helyszínen, nincsen jelen, akkor vele szemben szabálysértési feljelentést tesz a rendőr.

Ajánlott bejegyzés:

• A KRESZ-módosítás hatályos