JogIQ

Azt kívánom, hogy az alábbi fogalmakkal senki se találkozzon alkalmazási szinten mint károsult, de mindenképpen jó tisztába lenni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó alapfogalmakkal.

Avulás:
A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az ú.n. ?káron szerzés? tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene. A biztosító az alkatrész teljes árából levonja a használat során bekövetkezett amortizáció %-ban meghatározott mértékét, ezzel csökkentve a kárkifizetés összegét.

Biztosítási kötvény:
Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, amely alkalmas a szerződés fennállásának bizonyítására. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Biztosítási időszak:
A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. A határozatlan tartamú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések esetén egy naptári év. (Jogszabályban és díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.)

Biztosítási szerződés felmondása:
A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára) – azt legalább 30 nappal megelőzően – a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ezt követően van lehetőség a kedvezőbb díjakat ajánló biztosítóhoz való átszerződésre.

Biztosítási szerződés megszűnése:
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatti megszűnésének esetei: a gépjármű forgalomból való kivonása, illetőleg átruházása, az üzembentartó halálának ténye, amennyiben a gépjármű birtokosa nem tartja hatályban a szerződést díjfizetéssel.

Biztosító:
Az a szervezet, amely a Felügyelettől engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendeletnek megfelelően e tevékenység folytatására jogosult.

Biztosított:
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója és vezetője.

Bonus:
Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-én egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

Kártörténeti igazolás:
Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító által kiállított, meghatározott tartalmú és formájú igazolás. A kártörténetre vonatkozó adatokat tartalmazza (kármentesség vagy a kárkifizetések), célja a bonus-malus besorolás megállapítása.

Díjfizetés:
A biztosítási díj szerződésben vállalt mértékű és gyakoriságú megfizetése. A fizetés gyakorisága lehet: éves, féléves, negyedéves. A fizetés módja lehet: átutalás, készpénz-átutalási megbízás (“sárga csekk”), beszedési megbízás (inkasszó). Az üzembentartó akkor is köteles gondoskodni a gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetéssel történő hatályban tartásáról (díjfizetésről), ha a biztosítótól nem érkezne időben csekk vagy felszólítás, illetve az inkasszó  -a biztosító hibáján kívüli- technikai okok miatt nem teljesül.

Díjtarifa:
A biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer.

Előzetes fedezetigazolás:
A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja.

Eurotax:
A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári információk alapján.

Felelősségbiztosítás:
A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Figyelembe vett károk:
Figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelési időszakot megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;
Figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerződéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (a 190/2004. Kormányrendelet 1. számú függeléke szerinti) igazolásával, illetve a biztosítási törvény 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat.

Gépjármű:
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép.

Casco:
Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú (pl.: lopás, törés, totálkár, stb.) károkra nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével. Önkéntesen köthetők a különböző casco-biztosítások.

Gyorsított kárrendezés:
Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult – egyezséggel – követelése kielégítéseként elfogadja. Ezt követően nem szükséges számlával igazolni a javítási és egyéb költségeket.

Harmadik országbeli biztosító:
Olyan biztosítótársaság, melynek székhelye szerinti ország nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A biztosítótársaságnak rendelkeznie kell mindazon engedéllyel és feltétellel, melyet a székhelye szerinti ország jogszabályai előírnak számára, és ezen engedélyezési feltételeknek megfeleltethetőknek kell lennie a magyar biztosítási törvényben foglaltaknak.

Határon átnyúló szolgáltatás:
Az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található.

Információs központ:
A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet.

Ismeretlen gépjármű:
Az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. A károsult az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével, a MABISZ GKI-val szemben is érvényesítheti.

Kárbejelentés:
A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének, vagyis a MABISZ-nak). A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Kárképviselő:
Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.

Kártérítési igény érvényesítése:
A károsult kártérítési igényét, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével (MABISZ) szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

A kár rendezése:
A biztosító (vagy annak kárrendezési megbízottja, levelezője), vagy a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a.) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította,
b.) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Kárrendezési megbízott:
A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.

Kártalanítási számla:
Az alapot a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépkocsi üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése céljából hozták létre. A kártalanítási számla kezelője a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI).

Kizárás:
A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos események, illetve körülmények, amelyeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor a biztosítónak nem áll fenn megtérítési kötelezettsége, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.

MABISZ:
A Magyarországon bejegyzett biztosítók által létrehozott szervezet, a Magyar Biztosítók Szövetsége kezeli a Kártalanítási Számlát és működteti a Nemzeti (Magyar Zöldkártya) Irodát.

Malus:
Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele ? a megfigyelési időszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz. A malus a következő biztosítási időszak díjait növeli.

Megfigyelési időszak:
A hatályos szabályozás alapján a 2008. január 1-el kezdődő időszaktól a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg. A módosítás miatt a megfigyelési időszak a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-től a biztosítási évet megelőző év június 30-ig tart a 2006. június 30-val záruló időszakig; a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-től a biztosítási évet megelőző év december 31-ig tart a 2007. december 31-el záruló időszakban.

Nemzeti iroda:
A Nemzeti Iroda a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

Regressz:
A biztosító által kifizetett helytállási összeg jogszabályon alapuló visszakövetelési joga.

Rendszám-egyezmény:
A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják. (Figyelem! Az egyezmény alapján nem elegendő a ?H? betűt tartalmazó rendszám, külön országjel matricával (?H?) kell a gépjárművet ellátni!)

Veszélyes üzem:
Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjárművezetés is veszélyes üzem.

Zöldkártya:
Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is.

Forrás: PSZÁF