Az 1000év.hu oldalt böngészve akadtam rá I. Ferdinánd (1526-1564) által kiadott 1547. évi X. törvénycikkre, ami az adó behajtásának módjáról szól. A törvénycikk szövege a következő: 1547. évi X. törvénycikk az adó behajtásának a módja Az adókivetés módjára nézve pedig rendelték, hogy ilyennek kell lennie: hogy azok a kincstárnokok küldjenek azonnal a Dunántúl és innen [...]
Az alábbi ábrát tanulmányozva megismerhető, hogy hogyan kerül megalkotásra egy törvény (teljes mérethez kattintson a képre):
Többször kérdezték már tőlem, hogy mi alapján hozzák meg az ítéleteket a bíróságok, milyen körülményeket vesznek figyelembe a büntetés kiszabásakor. Egyszerűen válaszolni nem lehet, hiszen nagyon komplex. A Büntető Törvénykönyvünk szerint a büntetés úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [...]
Néhány héttel ezelőtt írtam a sérelemdíjról, ami az új Polgári Törvénykönyvben lett volna. A bejegyzésben a sérelemdíj mellett foglalkoztam egy kicsit a hatályba léptetésével. Azért írtam az első gondolatban, hogy “volna”, mert az Alkotmánybíróság néhány nappal a hatályba lépés előtt alkotmányellenesnek minősítette a hatályba léptető jogszabály egyes rendelkezéseit. Május 1-jén csak az első és a [...]
2010. május 1-jével nem csak a GYES és GYED szabályai változnak, hanem a Büntető Törvénykönyvünké is, és természetesen nagyon sok jogszabály is. A Büntető Törvénykönyvünk legutóbb 2010. január elsején módosult, persze időközben voltak kisebb, nem annyira jelentős módosítások. A mostani módosításokat meg kell említeni, nem lehet elmenni mellette. A május 1-jei módosítások csak az általános részt [...]
