Közzétéve:
2010. szeptember 6. 15:24,
Keserű Imre
Sokakat a tanú szó hallatán kirázza a hideg, hiszen nem nagyon szeret ma Magyarországon senki sem szívesen tanúskodni, ami talán érthető is, hiszen egy-egy eljárás hosszú ideig is elhúzódhat, és egy-egy tanúkihallgatás miatt a munkahelyről nem szívesen engedik el az embereket, csak akkor, ha szabadságot vesz ki. A mai bejegyzésben a tanú büntetőeljárásbeli jogait, kötelességeit írom le.
A tanú jogait, és kötelezettségeit a büntetőeljárási törvényünk, és a 23/2003. BM rendelet (többek között a tanút is érintő szabályozások) tartalmazza. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Talán a törvénybeli megfogalmazás leglényegesebb eleme (a bizonyítandó tényen kívül), a “tudomása lehet”: egy-egy információ morzsa is nagyon nagy segítség lehet a nyomozóhatóságnak, de sokan nem érzik a birtokukba került információ, adat súlyát.
Akit büntetőeljárásban tanúként megidéznek, az köteles az idézésben foglalt helyen és időpontban megjelenni, és vallomást tenni, hacsak a vallomástételnek akadálya nincs. Az írásbeli idézésnek a következőket kell tartalmaznia: eljáró szerv megnevezése, ügyszám, előadó neve, esetleg telefonszáma, “Idézés tanú részére”, a megidézett neve, lakóhelye, az idézésen hol és mikor kell megjelenni, a kihallgatás várható időtartama, dátum pecsét, idéző aláírása, valamint a figyelmeztetések. Természetesen nem minden esetben írásban küldik ki az idézést a tanúnak, ma már elmondható, hogy a nyomozóhatóság, amennyiben van a tanúnak telefonszáma, akkor a tanúval telefonon egyeztetve idézi szóban, telefonon keresztül, hiszen sokkal gyorsabb. Ebben az esetben nagyon fontos mindkét (mind a tanú, mind a nyomozóhatóság) részről a megbeszélt időpont, hely gondosan kerüljön feljegyzésre. A tanú, ha nem értette az előadó nevét, akkor inkább kérdezze meg még egyszer, a későbbi félreértések végett.
Természetesen ha valaki tanúként a hatóság előtt megjelenik, akkor a kérelmére a felmerült költséget meg kell téríteni. Mit jelent ez? A tanú a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket kell megtéríteni. Ez a személyvonat 2. osztály, villamos, autóbusz jegy ára, gépjármű üzemanyag-fogyasztása és a parkolódíj (a gépkocsi forgalmi engedélye szükséges), külföldről történő érkezés esetén repülőjegy lehet, amiket jegy átadásával igazolni kell. Ha ugyanarra a kihallgatásra több tanú egy gépjárművel utazik, az útiköltséget csak az egyikük esetében lehet megtéríteni. Gépjármű igénybevétele esetén útiköltségként a gépjármű motorjának hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány figyelembevételével közúton a tanú lakóhelye (tartózkodási helye) és a kihallgatás helye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a km-távolság és az APEH által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolás díját kell megtéríteni. A gépjármű motorjának hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyének bemutatásával kell igazolni. Amennyiben a tanúnak szállásköltsége, valamint ellátási költsége merült fel, azt is téríteni köteles a nyomozóhatóság. Szállásköltség akkor állapítható meg, ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely költségét meg kell téríteni. Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegének egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként; igazolt szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerülő költség. Ellátási költség akkor téríthető a tanú részére, ha a tanú szállásköltség megtérítésére jogosult, vagy lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja. Az egy napra eső ellátási költség a nyugdíjminimum 3 százaléka (ez most jelenleg 855 forint). A tanúk költségtérítésével a 14/2008. IRM rendelet foglalkozik. A költségtérítésről szóló nyilatkozat (igényt tart-e rá, vagy sem), a tanúkihallgatási jegyzőkönyv utolsó oldalán található.
A tanúkihallgatás kezdetekor a nyomozóhatóság elsőként adategyeztetést fog végezni (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya), majd a tanú részére el kell mondani, hogy milyen ügyben lett idézve, valamint el kell mondani a kötelező figyelmeztetéseket, amelyek a következők (címszavakban):
- a tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja (az ügyvéd a jogokról való felvilágosítás érdekében lehet jelen a kihallgatáson, a vallomást nem befolyásolhatja, azonban a tanúkihallgatás végeztével a jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban terjesztheti elő);
- a tanú kérheti a személyi adatainak zártan való kezelését (azt jelenti, hogy az ügyben csak a neve kerül feltüntetésre, a többi adatai zárt borítékban kerül az ügybe);
- a tanú a vallomását a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint kell megtennie;
- a hamis tanúzást, a mentő körülmény elhallgatását a törvény szabadságvesztéssel bünteti;
- a tanú a hatóság előtti megjelenéséről és időtartamáról igazolást kérhet.
A tanú nem hallgatható ki, ha:
- lelkészként, illetőleg egyházi személyként, hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn;
- arról, amiről, mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt;
- ha a tanútól testi, vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás;
- ha a tanú mint hatósági tanú, a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést;
- ha a tanú állam-, vagy szolgálati titoknak minősülő tényről, ha a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést.
A tanú a tanúvallomást megtagadhatja, ha:
- a terhelt hozzátartozója;
- önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben;
- a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.
A fenti figyelmeztetéseket, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Amennyiben a figyelmeztetés, valamint a figyelmeztetésre adott válasz nincs a jegyzőkönyvben rögzítve, az nem fogadható el bizonyítási eszközként.
Természetesen a tanúnak meg van a lehetősége, hogy a tanúvallomásáról másolatot kérjen, ez azonban illetékköteles (illetékbélyeggel kell leróni), amely 100 ft/oldal költséget jelent. Amennyiben a tanú a sértett, akkor a nyomozás befejezéséig a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, amely szintén illetékköteles.
A tanúkihallgatás végeztével a tanúnak el kell olvasnia a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet. Amennyiben valami pontatlanságot, olyan dolgot tapasztal, amelyet nem mondott el, vagy nem úgy mondott el, akkor kérheti az előadót, hogy javítsa ki.
A magyar állampolgárok 2008. december 17-től utazhatnak az Amerikai Egyesült Államokba vízummentesen, az ESTA (Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszer) rendszer keretein belül, amellyel 90 napot lehet tartózkodni az államokban. Ha valaki vízummentesen akar az USA-ba utazni, akkor elsőnek az ESTA rendszerben kell regisztrálnia magát, majd megkapja a beutazási engedélyt, amely két évre szól, amit ingyenesen lehetett igényelni, egészen a mai napig. Mától ugyanis aki az ESTA-val akar kiutazni, és nincsen érvényes vízuma, annak egyszeri, 14 dollárt kell fizetnie, amelyet bankkártyával lehet kiegyenlíteni. A díjat a rendszer üzemeltetési költségei alapján állapították meg, a 2009-es Utazást Népszerűsítő Törvény (Travel Promotion Act) rendelkezése alapján. Ez a díj minden olyan utasra vonatkozik, aki a Vízummentességi Program keretében látogat az Egyesült Államokba. Azoknak az utazóknak, akiknek már van érvényes amerikai vízumuk, vagy már megkapták az ESTA jóváhagyást, nem kell fizetniük, ám ha új ESTA engedélyért folyamodnak, már rájuk is érvényes a díjfizetési kötelezettség. Az ESTA engedélyek két évig érvényesek – áll az Amerikai Nagykövetség közleményében.
