JogIQ

Tavaly októberben írtam először arról, hogy egy rendelet módosításának köszönhetően, a jövőben a főváros kezelésében lévő aluljárókban nem lehet majd dohányozni. Nos, ezt a rendeletet néhány hónappal később a közgyűlés elfogadta, és a 48/1994. Főv. Kgy. rendelet 4. § (8) bekezdése szerint augusztus 5-től a “Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő aluljárókban dohányozni tilos”. Aki ezt megszegi, 30.000 forint pénzbírsággal sújtható. Egy korábbi döntésnek köszönhetően (a dohányzásellenes rendelet előtti döntés) az aluljárókat bekamerázzák, amelyeket jól látható táblával minden aluljáróban jelezni fognak.

De mely aluljárók vannak a főváros kezelésében? Nos, az említett rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mától hivatalosan is legálissá tette a különböző eszközökön futó szoftverek manipulálását. Például ez nagyszerű hír az USA-ban élő iPhone tulajdonosoknak, hiszen mostantól szabadon, bármilyen joghátrány nélkül függetleníthetik és úgymond jailbraikelhetik (telefon feltörése szoftveresen) a telefonjukat, a telefonon szabadon futtathatják  például a Cydia nevű programot, amelyet eddig tilos volt (persze sokan erre nem adtak, ezelőtt is futtatták rajta). Az Apple erre a hírre azonnal reagált, és a szóvivő, Natalie Kerris így fogalmazott: “Az Apple nagyon aggódik a törvény miatt, ugyanis a függetlenítés és a jailbreak miatt megbízhatatlan, instabil lehet az iPhone.” A törvény hatálya nem csak az eszközökre terjed ki, hanem a felhasználó által vásárolt zenére, videóra is. De hogy pontosan mit tartalmaz még a törvény? A The Washington Post cikkéből megtudhatja, vagy magyar nyelven a hup.hu oldalon.

A meghatalmazás után két héttel a tárgyaláson felkészületlen védő úgy tekintendő, hogy “olyan állapotban jelenik meg, hogy eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni”, ezért rendbírsággal sújtható – olvasható a Szegedi Ítélőtábla határozatában.

Az ügy lényege szerint az egyik megyei bíróság a vádlottak védelmét ellátó ügyvéd igazolási kérelmét elutasította, és a védőt 200.000 forint rendbírsággal sújtotta, amelyet meg nem fizetés esetén  5.000 forintonként egy-egy napi elzárásra változtatja át. A megyei bíróság azért sújtotta rendbírsággal az ügyvédet, mert a 2010. január 26-i tárgyaláson bejelentette, hogy nem tudott felkészülni, ezért a tárgyalás elhalasztását kérte, s ezzel a védői kötelezettségét megszegte. A védő azzal indokolta felkészületlenségét, hogy az előtte, a vádlottak által meghatalmazott védőtől a nyomozati iratok másolatát csak a tárgyalás előtti napon kapta meg, és az iratokat a terjedelmük miatt nem tudta elolvasni. Az bíróság ezen tényt igazolási kérelemnek tekintette és elutasította. Természetesen a végzés ellen a védő fellebbezést nyújtott be a rendbírság kiszabása miatt, annak mellőzése végett.

Az ügyvéd a fellebbezésében előadta, hogy a bíróság tévesen tekintette rendbírság kiszabására alapot adó eljárási kötelezettség megszegésének. A védő álláspontja szerint ugyanis az ügyvédi törvényben körülírt megbízási jogviszonyra tekintettel csak a megbízó kifogásolhatja azt, ha a védelem teljesítménye alatta marad az elvártnak. Az ügyvéd szerint részéről mulasztás nem történt, ugyanis csak 2010. január 22-én – pénteki napon – kapta meg a megyei bíróság tájékoztatását arról, hogy a nyomozati iratokról kért másolatot csak illeték fejében bocsátja a rendelkezésére, mivel az előző védő már illetékmentesen megkapta. Ezt követően csak 2010. január 25-én, azaz egy nappal a tárgyalás előtt vette át az előző védőtől az 1.000 oldalas nyomozati iratokat, és emiatt nem tudott felkészülni a tárgyalásra. A rendbírsággal sújtott védő azt is előadta, hogy a bíróságon történő irattanulmányozással korábban azért nem élt, mert más ügyekben tárgyalásai és egyéb elfoglaltságai voltak.

A fellebbviteli főügyészség a megyei bíróság végzésének megváltoztatását és a pénzbírságra vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta, ugyanis a fellebbviteli főügyészség szerint a rendbírság alkalmazására megfelelő jogalap nem található.

A Szegedi Ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját nem osztotta, valamint a rendbírsággal sújtott ügyvéd fellebbezését elutasította. Az ítélőtábla szerint Dr. Sz. I. ügyvéd 2010. január 11. napján 5 vádlott kérelmére kapott meghatalmazást, és már 2010. január 13-án tudomást szerzett arról, hogy a korábban meghatalmazott védő a meghatalmazást felmondta, így az 5 vádlottnak ő az egyedüli meghatalmazott védője. Mindezek ellenére Dr. Sz. I. ügyvéd csak 2010. január 21-én kért a bíróságtól másolatot. Az ítélőtábla szerint annak nincs jelentősége, hogy az ügyvéd hogyan akarta, illetve tudta a nyomozati iratokról a másolatot beszerezni, és annak sem, hogy az eltelt idő alatt milyen elfoglaltsága volt, amiért az iratokat a bíróságon nem tudta tanulmányozni. Az ítélőtábla szerint annak sincs jelentősége, hogy a védőnem kaphatott illetékmentes másolatot, ugyanis a védői jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ez nem feltétele.

Az ítélőtábla szerit kizárólag az ügyvéd önhibájából eredő mulasztásnak tudható be, hogy a meghatalmazástól, vagyis 2010. január 11-től 2010. január 26-ig rendelkezésre álló két hét alatt a tárgyalásra nem készült fel. Az ítélőtábla kifejtette azt is, hogy az első fokú megyei bíróság helyesen járt el, amikor Dr. Sz. I. védő magatartását olyannak tekintette, hogy eljárási kötelezettségeit nem volt képes teljesíteni és vele szemben ezért rendbírságot szabott ki. Az ítélőtábla viszont a rendbírság összegét túl súlyosnak minősítette, így azt 120.000 forintra mérsékelte.

A teljes határozatot elolvashatja az alábbi linkre kattintva:

http://www.bpugyvedikamara.hu/files/83/83678.pdf

Aki olvassa ezt a bejegyzést, az gondolom meglepődik, hogy miért foglalkozok egy informatikai témával egy jogi blogon. Nos azért, mert annyira nem is informatikai a téma, hanem annál inkább jogi. Hogy miért? Lássuk:

Aki elutazik Olaszországba, és ingyenes internetet akar keresni a wifi-képes készülékével, az nem lesz olyan boldog, ugyanis Olaszországban nincsenek ingyenes wifi hálózatok, amelyek bárki számára nyitva lennének.

Idén áprilisban Olaszországban, azon belül Rómában töltöttem egy hétvégét, és bosszankodva tapasztaltam, hogy egyetlen ingyenes internetet sem találok, pedig egy világvárosról van szó. Rengetegszer próbálkoztam, de nem sikerült az internetre csatlakoznom, így egy idő után felhagytam vele. Amikor hazaértem, nem is nagyon foglalkoztam vele, hogy ez miért lehet, gondoltam a rómaiak ennyire kényesek erre, de nem!

Pár nappal ezelőtt beszélgettem egy Olaszországban élő ismerősömmel, akinek feltettem a kérdést, hogy miért nem találtam Rómában ingyenes internetet, amelyre bárki szabadon csatlakozhat wifi-képes készülékével. A válasz egyszerű volt: Olaszországban 2007-ben fogadtak el egy terrorellenes törvényt (a hivatkozásban a tervezet szerepel, amit el is fogadtak), amely abszolút tiltja a nyitott, ingyenes wifi hálózatokat. Így ezért nem lehet egész Olaszországban találni ingyenes wifit, és ezt a törvényt az olaszok nagyon komolyan veszik.

Nos, így kapcsolódik a jogi témához Olaszország és a nyitott wifi hálózat!

Minket is érintő bejegyzés jelent meg a Made in America blogon, az “Európában is bevezetnék a Miranda-jogokat?” címmel. A blog szerzője a következőképpen kezdi a bejegyzést:

Önnek jogában áll hallgatni. Minden, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróság előtt – ha valaki csak egy olyan bűnügyi filmet is látott, amely az Egyesült Államokban játszódik, és amelyben történetesen letartóztatnak valakit, már ismerősen csenghetnek a fenti mondatok.

Az EUobserver szerint az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott javaslatából az derül ki, hogy Európában is hasonló figyelmeztetést vezetnének be, amelynek során az őt megillető jogokra hívnák fel egyszerű, mindenki számára érthető szavakkal az őrizetbe vett személyek figyelmét.

A teljes bejegyzést elolvashatja a Made in America blogon.