JogIQ

Sokan teszik fel a kérdést, hogy ha az útkereszteződés “Állj! Elsőbbségadás kötelező”, azaz STOP táblával van szabályozva, akkor hol is kell megállni. Vannak tévhitek, mint például az, hogy többször meg kell állni. Úgy érzem, hogy sokan nincsenek tisztában a szabályokkal, így egy kis segítséget nyújtanék.

A STOP tábla jelentését és magyarázatát a KRESZ (1/1975 KPM-BM együttes rendelet) adja meg, amit a következőképpen tesz meg a jogalkotó:

“ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkező jármű részére elsőbbséget kell adni.

Tehát, ha az útkereszteződésben csak STOP tábla van kihelyezve, akkor az útkereszteződésbe való behaladás előtt kell megállni. Ha az útkereszteződésben STOP tábla és útburkolati jel is van, akkor az útburkolati jel előtt kell megállni.

Egy kis kiegészítést tennék a témához, vagyis az elsőbbségadáshoz.

6/1998. BJE számon született egy jogegységi határozat, ami az elsőbbségadásra kötelezett felelősségét taglalja a következőképpen:

“1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.

2. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.”

Az indokoló részben a Legfelsőbb Bíróság részletesen taglalja, hogy miért jutott ezen döntésre, érdemes elolvasni.

Január végén az APEH információs füzeteket tett közzé, amelyekből könnyen lehet tájékozódni különböző témákban az éppen aktuális szabályokról. Elég széles témákat ölelnek fel ezek az információs füzetek, úgy mint (a teljességi igénye nélkül):

• Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai
• A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében
• Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
• Az öröklési és az ajándékozási illeték
• Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2010.
• stb.

A füzeteket PDF formátumban bárki ingyenesen letöltheti. A füzetek az alábbi oldalon érhetőek el:

http://www.apeh.hu/adoinfo/inffuzet_2010

Nem tudom, hogy már hol olvastam arról, hogy aki internetről rendel, vásárol magának lehallgató készülékeket, különböző eszközökbe épített megfigyelő berendezéseket, az a Btk. 263/B. §-ában megfogalmazottakat szegi meg, és szabadságvesztés büntetés fenyegetésével rendeli büntetni a jogalkotó.

Gondoltam, hogy egy kicsit utánajárok a dolgoknak, hogy valóban így van -e, leellenőriztem a jogszabályi hátteret, amely alapján a következőkre jutottam.

A bejegyzésem elején említettem a Btk. 263/B. §-át, aminek a címe a következő: “Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel”, és a bűncselekményhez az alábbi tényállást fogalmazza meg a jogalkotó:

“263/B. § (1) Aki
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
b) olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
c) engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,
bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Előbb nézzük meg mi is a kettős felhasználású termék

Az említett jogszabályhelyen van egy értelmező rendelkezés, ami a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos, vagyis az azokra irányadó jogszabályt jelöli, ami a 1334/2000/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja.  Ezen rendelet meghatározza a kettős felhasználású termékek fogalmát a következőképpen:

“kettős felhasználású termékek”: azok a termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, e fogalom továbbá magában foglalja azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra, és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljából;

Ezen rendelet nem határozza meg a kettős felhasználású termékek felsorolását, azt a “A Tanács 149/2003/EK rendelete” tartalmazza.

De mi is az a haditechnikai termék, eszköz?

Hogy erre a kérdésre megkapjuk a választ tanulmányoznunk kell a 16/2004. Kormányrendelet 1. § 6. pontját, amely a következőképpen fogalmazza meg a haditechnikai eszköz, termék fogalmát:

“haditechnikai eszköz: az e rendelet 1. mellékletében felsorolt termék (eszköz) és annak hatástalanított változata akkor, ha az alkalmas kiképzési, oktatási vagy egyéb hasonló célra”

A kormányrendelet 1. számú melléklete 26 fejezetből áll, és minket jelen esetben a XXVI. fejezet érdekel, ami tartalmazza a titkosszolgálati eszközöket, és fel is sorolja azokat tételesen. Akit bővebben érdekel, az tanulmányozza át az említett fejezetet, én csak a bejegyzéshez kapcsolódó eszközöket említem:

• telefonvonal-ellenőrző, a telefonbeszélgetés védelmét szolgáló, lehallgatást detektáló berendezések;
• szélessávú zavaróadók, akusztikus, “fehérzaj” generátorok;
• rejtett adók felderítésére és helyének meghatározására szolgáló detektorok;
• nem lineáris átmenet gerjesztésén alapuló detektáló eszközök passzív lehallgató berendezések felfedésére;
• ruházat alá rejthető, a beszélgetőpartnernél lévő adóberendezés vagy működő magnetofon felfedését biztosító eszközök;
• A titkos vizuális megfigyelés eszközei (Titkos vizuális megfigyelőeszköznek minősülnek mindazok az optikai, mechanikus, elektronikus és egyéb eszközök és tartozékaik, illetve ezek működtető szoftverei, amelyek az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek):
  • emberek, emberi tevékenység vagy azzal összefüggő cselekmények titkos megfigyelésére, rögzítésére (dokumentálására), illetve az így nyert információ továbbítására és feldolgozására tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható:
    • kisméretű, nagy felbontású és nagy érzékenységű CCD kamerák és azok tartozékai;
    • rejtő eszközbe vagy ruházat alá rejtett miniatűr kamerák és tartozékaik;
    • mikrohullámú tartományban üzemelő videojel-továbbító berendezések és ezek vevői;
    • az elektromos hálózatot felhasználó videojel-továbbító berendezések és ezek vevői;
    • kis belépőnyílású fiberoszkópok, illetve az üvegszál optikát felhasználó rejtett megfigyelést lehetővé tevő rendszer és az ezek fényképezőgéphez vagy videokamerához való csatlakozását biztosító adapterek és tartozékok;

Tehát a fentiek miatt bűncselekmény egy tollba rejtett mikrokamera felhasználása, megszerzése, előállítása, átadása, az országba behozatala, az országból kivitele, vagy az országon történő átszállítása.

Egyébként a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről az 50/2004. Kormányrendelet rendelkezik.

Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan lehetne megszigorítani a jogosítvány megszerzésének feltételeit, valamint a már gyakorló gépjárművezetők közlekedési ismereteinek felszínen tartását. Mert azzal szerintem mindenki egyetért, hogy a mostani helyzet tarthatatlan, a gépjárművezető-oktatók, szakoktatók (tisztelet a kivételnek) mennyiségre mennek, és egyáltalán nem adnak a minőségre, ami persze nem feltétlen az ő hibájuk, hanem inkább a kormányzaté, mert nem tesz ellene szinte semmit.

Kezdjük a jogosítvány megszerzésének szigorításával

Itt kellene valahol elkezdeni, az alapoknál. Ha tehetném, akkor a jogosítvány megszerzésének alapfeltételeként előírnék egy általános iskola sikeres elvégzését. Szerintem az ne kaphasson jogosítványt, aki egy általános iskolát nem tud elvégezni. Az autósiskolába való beiratkozás előtt pedig egy előzetes orvos szakértőt alkalmaznék a jelöltekkel szemben, aki már itt kiszűrni az alkalmatlan vezetőket. Jogosítvány megszerzésének az életkori minimumát felemelném 18 évre. A frissen végzett járművezetőknél bevezetném a teljesítmény-korlátozást: egy évig maximum 1300 ccm-ig vezethet járművet, két év után 2000 ccm-ig, és három év után bármekkora űrtartalmú járművet. Motorkerékpárosoknál hasonló elgondolás.

Folytassuk a már meglévő gépjárművezetők KRESZ tudásának szinten tartásával

Az, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a frissen megszerzett jogosítvány két évig kezdő vezetői engedély, nagyon kevés. Ha tehetném, akkor minden gépjárművezetőnek kétévente előírnék egy kötelezően, ámde ingyenes teszt jellegű vizsgázást KRESZ-ből. A vizsgát mindenkinek kötelező lenne letennie. Aki a két év letelte után két hónapon belül nem teszi le ezt a vizsgát, automatikusan szüneteltetném a vezetési jogosultságát a sikeres vizsga letételéig. Természetesen ehhez egy nagyon jól, és tökéletesen működő értesítő rendszert kellene kiépíteni,  hogy a vezető időben értesüljön a két év leteltéről. (Megjegyezném, hogy ezen értesítő rendszer keretében meg lehetne azt is oldani, hogy az orvosi érvényesség lejárta előtt is értesítse a vezetőt. De ezt mellékesen jegyzem meg.)

Egyéb elgondolások

A járművezetőknél sok esetben nagy gondot jelent az idős életkor. Ezt úgy oldanám meg, hogy a 60. életév felett kétévente kellene egy igazságügyi orvosnál megjelennie a vezetőnek. A szakértő pedig eldöntené, hogy alkalmas e, vagy sem a további gépjárművezetésre.

A KRESZ oktatást már általános iskola első osztályától, egészen a középiskola, főiskola, az egyetem elvégzéséig tanítani kellene látványos, élvezetes, interaktív formában. Nagyon nagy hangsúlyt kellene fektetni a baleset-megelőzésre, sokkoló felvételekkel, megtörtént balesetek bemutatásával.

A büntetés jellegének nem pénz centrikusnak kellene lennie, hanem vezetéstől eltiltás centrikusnak, ugyanis egy havi 500.000 forintot kereső személynél nem nagy gond kifizetni a 100.000 forintos csekket, részére a vezetői engedély elvétele jelent visszatartó erőt.

Hogy a fentebb felsorolt elméleti elgondolások tökéletesen működjenek, rengeteg dolognak kellene változnia, például ne legyen korrupció, mindenki érezze át a dolog komolyságát, stb.

Egy kis elméleti síkú “kalandozás” volt részemről, várom a ti véleményeteket is.