JogIQ

Egészen pontosan január 30-án írtam egy bejegyzést arról, hogy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be Mesterházy Attila a holokauszttagadás büntethetőségére vonatkozóan. Nos, Sólyom László államfő aláírta a büntető törvény javaslatot, így a holokauszt a jövőben büntetendő lesz Magyarországon. Maga a tényállás – mint a korábbi bejegyzésemben is olvasható – a következő:

“Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Többen azzal érvelnek a módosítás ellen, hogy az alkotmányellenes. Sólyom László államfő szerint nem, ugyanis a döntést indokoló közleményében Sólyom László arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság 2000-ben az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra az államfő szerint tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint általában a véleményszabadság korlátozására – olvasható a Kossuth Rádió vonatkozó cikkében.

Európán belül teljesen másként büntetik a holokauszttagadást, például Nagy Britanniában viszont nem, pedig ott él az egyik leghíresebb holokauszttagadást hirdető történész – tudhatjuk meg a Kossuth Rádió cikkéből.

Az alábbiakban meghallgatható a teljes riport:

Az eljárási határidők elmulasztása, több hónapos csúszás a határozatok kézbesítésben, határidőn túl kiszabott bírságok, ellentmondásos gyakorlat a kérelmek kezelésében Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté átfogó vizsgálatában megannyiszor a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állapította meg, a visszás helyzet megoldása érdekében pedig az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.

A Hivatalhoz érkezett több tucatnyi beadványban a panaszosok – köztük egyes önkormányzatok alpolgármesterei – a közlekedési szabályszegés miatt indult közigazgatási eljárásokkal, a tényállás tisztázásával, a képi bizonyítékok felhasználásával, továbbá az eljárási határidők megtartásával kapcsolatos rendőrségi gyakorlatot sérelmezték.

A panaszok szerint tömeges mértékben fordult elő, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatala és annak postára adása között akár egy-két, de volt, hogy három hónap is eltelt. Ezt a tényt maga az országos rendőrfőkapitány is elismerte. Szabó Máté jelentésben hangsúlyozta, hogy a postára adás és – ennek következtében – a kézbesítés indokolatlan, több hónapos elhúzódása kifejezetten alkalmas arra, hogy az eljárási határidők garanciális szerepét kiüresítse, ez pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza.

Míg a szabálysértési törvény hathónapos általános elévülési határidőt határoz meg, nincs hasonlóan konkrét elévülési határidő a közlekedési szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságolás esetében. Az ombudsman szerint nem fogadható el, hogy egyes közlekedési szabályszegések ügyében elvben akár több év elteltével is sor kerülhet a felelősségre vonásra. A biztos utalt arra is, hogy a jogalkotó – amikor indokolta a közigazgatási bírságolás szükségességét – éppen az eljárások meggyorsításával érvelt.

A vizsgálat során kiderült, hogy a rendőrség nemegyszer a hatvan napos eljárási határidő túllépésével hozta meg a közigazgatási bírságot kiszabó határozatait. Az állampolgári jogok biztosának álláspontja szerint – az egyértelmű törvényi szabályozás megszületéséig – a rendelkezésre álló hatvan, illetve egyszer meghosszabbítva kilencven napos határidőn túl már nem volna szabad bírságot kiszabni. Kellene egy olyan határidő, amelyen túl megszűnik az állam bírságolási lehetősége.

Számos panaszból az is kitűnt, hogy nem egységes a hatóságok eljárása a fellebbezési kérelmek elbírálásában. Az egyik panaszos csak az ügyével kapcsolatos információkat kérte, de ezt fellebbezésként értékelték és illeték megfizetésére kötelezték. Más esetben viszont a tartalmában szabályos fellebbezést a hatóság nem minősítette annak és így nem is bírálta el. Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a rendőrség egyes esetekben mellőzte az eljárás megindulásáról, valamint a bizonyítékok megismerésének lehetőségéről szóló előzetes értesítést, így az üzembentartók nem tudtak élni észrevételi, panasztételi jogukkal. A biztos emlékeztetett arra, hogy az objektív felelősség szabályozásával kapcsolatos 2009-es alkotmánybírósági határozat alapján az eljárás alá vont üzembentartót előzetesen értesíteni kell az eljárás megindulásáról.

Forrás: Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa

Örömmel jelzem a kedves olvasók felé, hogy tegnaptól akár facebookos profilokkal is hozzá lehet szólni bármelyik bejegyzéshez. A dolog nagyon egyszerű, ha valaki úgy dönt, hogy facebookos profiljával akar hozzászólni, akkor a hozzászólás mezőnél látható egy Facebook logo, arra rá kell klikkelni. Ha a felhasználó be van jelentkezve, akkor a felugró ablakon látható “Kapcsolódás” gombra kell kattintani, és már lehet írni a hozzászólást. Amennyiben nincsen bejelentkezve, akkor is a Facebook logora kell kattintani, majd be kell jelentkezni a felugró ablakon keresztül, majd kapcsolódás, és már lehet írni a hozzászólást.

A hozzászólás elküldését követően arra is van lehetőség, hogy a facebookos üzenőfalon is megjelenjen az írt komment.

A plugin telepítéséért szeretnék köszönetet mondani Szekeres Tamásnak.

Tegnap a Kossuth rádió azzal foglalkozott, hogy kellenek-e kamerák a bírósági tárgyalótermekbe. Ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Baka Andrást keresték meg és készítettek vele interjút.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy azzal már eleget tesznek a nyílt tárgyalás követelményének, ha az újságírók ott lehetnek az ülésteremben és jegyzetelhetnek. Baka András elmondta továbbá, hogy a kamerák jelenléte megváltoztatja a tárgyalóterem légkörét, ami hátráltatja a munkát. Azt tervezik, hogy zárt láncú kamerarendszereket telepítenek a bírósági tárgyalótermekbe, és az ezen keresztül készített felvételekből adhatnak a sajtónak. Nem mellékesen a zárt láncú kamerarendszer a biztonságot is szolgálná. Baka András megjegyezte az is, hogy az európai és a nemzetközi gyakorlatnak a magyar bíróságok nyilvánossága megfelel – nyilatkozta a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Kossuth Rádiónak.

Végezetül pedig a teljes interjú meghallgatható: